Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-24 [050]

/L fővároB közgyűlése. Folytatás./ Várkonyi Kálmán beszédében nagy részletességgel foglalkozott általában az tizomgazdálkodással ós azt fejtegette, hoyg a fővárosi üzemekV*en rejlő óriási vagyonnal nincsenek arányban azok a Jövedelmek, amit az üzemek a székesfővárosnak hoznak, uz üzemek, ha magánkézben volnának, több hasznot hajtanának a fővárosnak, mint ma, holott a közüzemek megváltásánál semmi esetre sem az öí szempont vezette a főváros akkori reprezentánsait, hogy a főváros közönségére hátrányosabb helyzetet teremtsenek, mint az előzőleg a magángazdálkodás idején volt. Ez a helyzet a Beszkárnal is, a Gázmüveknél is, Csodálatos a gázmüvek százmillió vagyona mellett a fővárosnak mindössze . 500,000 pengőt tud mint hozzjárulást beszolgáltatni, álltaiéban siralmas helyzetben van., holott valamikor, amikor magánkézbe-^ volt a legvirágzóbb vállalkozás volt és a trieszti gáz részvényei a legnagyobb valőrt jelentették. A főváros üzemei nem felelnek meg annak, amire hivatottak nem kezelik ugy a főváros vagyonát, ahogy kellene, ezért azt kívánják, hogy újból alaposan vizsgálják meg az üzemek gazdálkodását és állapítsák meg mi okozza a mostani állapotot, üiai az elektromos müveket illeti, errevonatkoi: indítványa ugy hangzik, hogy a főváros határozza el a kedvezményes háztartási áram mértékének kiterjesztését 3000 hektowattra héztartásonként, egyéb1ként sürgeti az áramdíjak általános revízióját, S t e i n he r c z Simon is az Elektromos Müvek költségvetési nek bírálata mellett általános üzempolitikai kérdésekkel foglalkozott és élesen támadta a pénzügyi Ügyosztályt, amiért erőszakos módon beleavatkozott az Elektromos Müvok költségvetésébe, H o rov i t Z Gábor

1 megállapította, hogy az Elektromos Müve

1 minden tekintetben kiváló üzem, amelyhok fejlesztése elsőrendű közérdek. Meg kell azonban változtatnÍ

( az üzemek muhkáspolitikáját, mort olyan nehéz munkát végeznek ott, amely minden emberi képzeletet felülmúl. Indítványozta, hogy a muhkás és bérügyek letárgyalására válasszon a közgyűlés munkásügyi bizottságpt} továbbá mondja ki határozatilag a közüzemi munkások bérmelését, és állapítson meg számukra lakáspénzt ls. Ezeket a tárgyalásokat ,ég a folyó évben le kell folytatni. Beszéde során vitába keveredett a szónok a jobboldallal ós a demokratákkal azon, hogy fentartandók-e a közüzemek-e vagy nem,, A jobboldal és a demokraták sürü közbeszólásai mellett állapította meg, hogy az üzemek mesgjjaüntetősével a magánipar helyzete nem javul ós bár uj üzemeket nem koll létesíteni, a meglévőkot azonban fenn kell tartani, ügyelvén arra, hogy mindenkor jó szolgáltatásokat adjanak, Harmadik Indítványában azt kivonta, hogy az elektromos müvek tarifarevftzióját a kifogyasztok érdekében azonnal csinálják meg. Magyar Miklós az üzemek kérdését kispolgári szempontokból nézi. Felfogása szerint az üzemeknek az lehet csak a célja, hogy termelésüket önköltségi áron adják a fogyasztóknak, mert a közterheket egyenes adó formájában kell viselni, nem pedig a villanyon, vizén és gázon keresztül. Semmi más üzem nem tartható fenn, csak amelyek közszükségletet elégítenek ki. Indítványozta, hogy az üzemi áram egységárát 20 $-kal csökkentsék, a háztartások 2400 hektowattos kedvezményes áramát pedig 3600 hektówattra emeljék. Kivonta még azt is, hogy az elektromos müvek és a gázmüvek nyersanyagbeszerzése együttesen történjék, miáltal elkerülhetővé válik, hogy egyik üzem drágábban jusson a szónhoz, mint a másik, Zala Zsigmond azt fejtegette, hogy csak azok a közüzemek létjogosultak, melyek m.üködésl körében a magániparnak tere nem lehet. Szigorúbbon körvonalozva tehát közüzem szolgáltathatja a vizet,a gázt, a villanyt, de megszüntetendő minden más olyan üzem, tehát az élelmiszerüzem is, amely a magánipar helyzetét nehezbiti jogosulatlan konkurenciájával* Az elektromos müvekről elismerte, hogy az' ' technikailag is, kereskedelmileg ls kifogástalan "» /Folyt.köv,/