Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-18 [049]
KÉNYSZEREGYEZSÉGEK. A budapesti királyi törvényszék megindította a kényszergeyessé 1 eljárást : - Preyberger Alfréd divatlapok és szabókellékek eladása /Váci u. 8,/bejegyzett cég e len. Vagyonfelügyelő Sándor Aladár dr. Ügyvéd, követelések bejelentése december 7-ig az OHE.-nél, - Krausz Mark /Aggteleki u, 17./ be nem jegyzett posztó és bélésáru kereskedő ellen ugyancsak megindult a kényszeregyosségi eljáp rás. Vagyonfelügyelő Dénes Rezső dr. ügyvéd. Követelések bejelentése december 9-ig az OHE.-nél. - Teller Sámuel /Nagymező u. 6./ be nem jegyzett cipökeres kedő ügyében a törvlnyszék jóváhagyta az adós es hitelezői WSzÖtt létrejött magánegyősséget, az eljárást befejezetté nyilvánította és a vagyonfelügyelő diját és kiad:ísát 521 pengő 97 fillérben állapította msg. - Ifjú Kozma és B.Eakk /Kelemen u. 23./ bejegyzett asztalos lakatos, ioari vállalat és Kozma Mihály ós Back Bálint budapesti lakoí * - s k ügyében a kényszergeyességi eljárást megszüntető végzés jogorore emelkedett, mire a törvényszék az eljárást befejezettnek nyilvánította. /MOT/. RÁGALMAZÁSI PER DR, PENGL JÁNOS KÖZGA ZDA S ÍGI EGYETEMI TANÁR ELLEN. . Az egységes magyar gyorsírás közmegelégedéssel fogadott életbeléptetése után Dengl János közgazdasági egyetemi tanár, akinek rendszerét ez az intézkedés az iskolai tanításból teljesen kiszorította támadó cikket irt Trftejzer Ernő dr, miniszteri tanácsos gyorsirási korm jiybiztos ellen a T, Kcrcakede?jri szakoktatás 111 olmü folyóiratban, amelyben azt állította, hogy "Az egységes gyorsírás oktroj utján jött létre, ami a gyorsírás ügyi kormánybiztosnak idevágó előterjesztésével nyilvánvalóan megté- • vosztett miniszterünknek, bizonyára nem volt szándékában," A sértő ki_ tételt a gyorslrári ügyek kormánybiztosa inkriminálta és a miniszter& nök és a kultuszminiszter hozzá j áruláea alap ján sajtó utján elkövetett Rágalmazás v^tsógo miatt hivatalb ű. megindult az eljárás Dengl János egyetemi tanár ellen, akit a vádtanács vád alá helyezett. Ez ügyben ma Vjolt az rüső tárgyalás Mohos Ismác, tanácselnök elnöklete alatti A vádat Temesváry Gyula ügyész uS s 0é).c§z ?Snő dr, ügyvéd képviselték^ A sértett hozzájárulása alapján a blreság elrendelete a valódi&ág legs'éles sebbkorü bizonyítását, A perben előreláthatóan sor kerül a gyorsítási közélet minden vezote egyéniségének tanúkihallgatására,. /MOT/, EGY ROMÁNIAI VASÚTI T^/íADÁSUT'JÁTÉKA A BUNTETÖTÖRVÉNYSZÉK ELŐTT. Még 1924 évben törtónt, hogy Erdélyben, Karánsebes közelében a robog' vonaton ismeretlen tettes megtámadta a vonaton utaz A Bratila Péter mun kást, fejbevágta és amikor Bratila eszméletét vesztette, ki akarta 8t rabolni, a vonaton ut az'k ós a személyzet megjelenésére azonban elmenekült. A nyomozás során a román hat ^ságok kihallgatták a megtámadottat akinek vallomása alapján aztán eljárás indult meg a vonaton utaz A Hafner Lajos magyar állampolgár ellen és a fölmerült gyanuokok alapján Rablás bűntettének kisérlete cimén vádat is emeltek ellene.Hafner hoszszu ideig volt letartóztatásban ós végül is két esztendei fegyházra Ítélték, amelyet ki is töltött. Amikor Hafner visszakerült Magyarország ra, ebből az ügyből kifolyólag szintén megindult ellene az eljárás, mert az ügyészség indítványozta, hogy a törvény értelmében a büntető törvényszék szabjon ki ügyében mellékbüntetést is. A nem mindennapi tárgyalást Schtrilla Achill dr, tanácselnök elnöklete alatt tartotta meg a büntetőtörvényszék. Hafner határozottan tagadta, hogy a rablási kísérlethez bármi köze lenne. Védekezése szerint egy bizalmas és fontos feladat elvégzésére nyert megbízást és ezért utazott Esélybe,Előadása szerint az eset alkalmával amely éjszaka történt, ő is abban a szakaszban ült, ahol B ratila Péter, amikor hirtelen kinyiIt az ajtó és egy hatalmas ütést kapott. Amikor eszméletre tért, vette észre, hogy az ismeretlen Bratilát Is megütötte, de rögtön utána megszökött. Bratila ekkor őt gyanúsította a támadással, jóllehet nála semmiféle támadó eszköz nem volt, /Polyt.köv./Ma,
