Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-18 [049]
Wolff Károly a párt és a főváros keresztény népének szeretetéről biztosította a polgármestert és hangoztatta, hogy a Gellértszálló fényes, de hideg márvány csarnok a helyett ma itt keresték fel a munkahelyén a polgármestert, ahol egy milliós város élnáuakárasának jegyében végzi munk^át és teljesiti feladatát és ugy érzi, hogy ez a keret méltó a mai ünnepségnél is ahhoz a helyzethez, amelyben a polgármester napjai peregnek, - Künn - mondotta - a polgárság százezrei gondoktól terhelten aggódva néznek a holnap elé, a kenyórkeresés nagy és nehéz munkájában. Közben pedig áll a harc. Hevességgel, elszántsággal, Budapest birtokáért, szebb jövőjéért és boldogulásáért. Mi is a hareból jövünk - mondotta Wolff Károly - és nem érünk rá ünnepelni, csak arra van időnk, hogy bensőségesen megmondjuk azt, amit irántad érzünk, - Téged a mi meggyőződésünk ereje ültetett a polgármesteri székbe, két nagy és nemes gondolat jegyében: A kommün utáni meglátás leszűrt igazságának fáklyájánál felfedezett keresztény gondolat és az el nem muló nemzeti gondolat jegyében, Wolff Károly «zután azt fejtegette, hogy Sipőtsz .Tenő bebizonyította , hogy a polgármesterekre nézve is csak egy lehet a guvornamentális alap, amely ennek a nemzetnek ezeréves fennállását biztosítsa, EzeL a szobák - mondotta- is láttak kísérleteket, láttak prob alkotás oka t, amelyei, elmultak és bevonult erre a városházára az ezeréves tanulság Sipőcz Jenő személyében ,, hogy hiába minden kísérletezés, a legbiztosabb alap-a keresztény és a nemzeti gondolat, Azzal folytatta ezután, hogy a Keresztény Községi Párt a békés fejlődés alapjait rakta le a városházén és-a békés munkát akarja biztosítani. Mi - mondotta - nem forradalmai lehetőséget akarunk látni a városházán, hanem a polgárság jólétének komoly megmunkálására szolgáló alapot. Mi biztosítani akarjuk azt, hogy ez a városháza csakis a város polgárainak érdekében fog dolgozni. Sohasem szünök meg hirdetni, folytatta, hogy ennek a nemzetnek történelmi hivatása van és e történelmi hivatás szolgálata alól sohasem vonhatja ki magát a városháza, Budapest irányítja a nomzet érzésvilágátf Budapest az agy, amely kigondol, eszméket termel, amely a szellemi életet irányítja. És ez a Budapest, amikor irányit, s amikor a saj& milliójának sorsával törődik, nem felejtheti el, hogy egy nemzetnek a fővárosa s a főváros agyának, s a főváros szivének egynek kell lenni az ország és a nemzet gondolkodásával. Wolff Károly a továbbiakban Sipőcz Jenőf'méltatta, aki bebizonyította, hogy egy nagy erkölcsi eszme szolf álatcú - mellett mindig a főváros összességének érdekeit szolgálta, xszta kézzel és meggyőződéséhez hiven. Biztosította a polgérmestort,hogy a jövőben is számithat a párt és Budapest keresztény népének erejére, mert ebben a városban nincs más alkotóerő, csak az,, amely a keresztény és nemzeti alapon akarja a polgárságot vezetni és ügyeit intézni. Azzal fejezte be beszédét, hogy sonkisem mondhatja ma, amikor a Keresztény Községi Párt üdvözli a polgármestert, hogy pátpolgármestert üdvözöld Az ezeréves nemzeti alap nem pártalap, hanem a nemzet közösségének alapja. Mi csak a nemzeti gondolat érvényesítéséért harcolunk, nem mint kizárólagos tulajdonosok, de mint ennek a városnak és nemzetnek alázatos napszámosai, És ismerje cl mindé lik", hangsúlyozta, akár hozzánk tartozik, akár nem, hogy mi vagyuak a béke, mi vagyunk az alkotó munka biztosítékai. Mi a városházán a munka jegyével jelentünk meg, a munka jegyében harcolunk és fogunk a jövőben is harcolni. Hiába rajzolták - mondotta - a seprőt a város mindon házának falára a mi ellenfeleink, mégsem fog álmuk beteljesedni, hogy ezen a városházán ne a kereszt ragyogjon a jövőben. A nagy tetszsóesBl kisért beszéd után, amelynek során állandóan ünnepelték a polgármestert, - dr. Sipőcz Jenő közvetlen szavakkal válaszolt és köszönetet mondott a szeretet és ragaszkodás ékes megnyilvánulásáért. Majd igy folytatta: - Valóban harc van most Budapesten, azt látjuk a plakátokból, amelyek a házak falát elborítják, a válás ztógy ülésekből, amelyek napról-napra folynak és én, akinek hivatásánál fogva talán magasabb helyről kell néznie ezt a harcot, ugy látom, hogy ez a harc az uj felfogás és a régi világnézetek hivői között folyik* /Folyt,köv,/