Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-17 [049]

/A KERESZTÉNY KÖZSÉGI PÁRT KÓBANYAI SZERVEZETÉNEK GYŰLÉSE. Folytatás 1./ - Ma á munkásnak *> mondotta többek között Csilléry András ha nincs szakszervezeti igazolványa, kenyere sinos. Ha egy munkás kenyeret akar és >..*&mxsjrt ;:.XX.TXA jelentkezik a gyárnál, a gyárvezetőség azzal a Kérdéssel fogadja, hol a szakszervezeti Igazolvány.? Azt mondják a túloldalon, hogy a vallás magánügy. De amikor hosszunapkor ülést akartunk tartani, a szociáldemokraták voltak azok, akik a legerélyesebben tiltakoztak ez ellen. - Bennünket - végezte isi be beszédét,-nem azért választottak be a bizottságba, hogy olyanok legy gyünk, mint egy falra akasztott vásári kép, hanem az élő lelkiismeret legyünk ott, ahol a polgárság, a munkásság, a magyar nép érdekeit kell megvédeni. W o 1 f f Károly a nagyszámú hallgatóságot üdvözölte és felhívta a figyelmüket arra, hogy a választásoknál csak egy szempont lebeghet szemük előtt, az, hogy a keresztények egy táborba tömörülve vivják meg harcukat. Ki kell menteni a mai munkásságot a rabszolgaság béklyéibél - mondotta a továbbiakban - azzal a keresztény szeretettel, krisztusi érzéssel, amivel annakidején a nagy római bi- . rodalom rabszolgáit szabadították fel. - - Harcolunk, mert tudjuk, hogy eljön az az idő, amikor a munkástömegek saját magukat szabadítják fel az alól a terror alól, amiben most sínylődnek. Idejönnek majd a mi táborunkba, mert be fcgják látni, hogy nem avval kapnak jobb kenyeret, nem avval könnyül a sorsuk, ha Istent és vallást száműznek a politikából. Rátért ezután arra a jelenségre, hogy a mai súlyos gazdasági viszonyokban csak a kormányt támadják és senkinek sem jut észébe a magántőke, amelyik megbújik, vagy: külföldön talál menedéket, kihúzva magét nemzeti kötelességei alól. A' nagytőke nem lehet öncél, a nagytőke a nemzetet kell szolgálja, Qtt kezdődik a demokrácia, ahol a magántőke siet legelőször segítségére a nyomorban sinylődőnek. Nekünk nem kell a Dob-utcai demokrácia, ! _ ^j;^-íiir.yS!- mondotta - nem^az a faji demokrácia kell nekünk, amelyik kiűzi a kereszténységet c városházáról. Elmondtam mér, hogy a Keresztény Községi Párt tizenötezer embert helyezett el a városnál, vagy annak üzemeinél. Mit mondanak errei a túloldalon: azt, hogy Wolff Károly osztogatott ugyan kenyeret, de osak a saját fajtájabelieknek. De mit csináljak mást, mikor ebben az országban az sir, aki keresztény, az nyomorog, aki az én fajtámból való. - Halálos elszántságom, szent elhatározásom: szolgálni az én magyar, keresztény fajomnak erdekeit. Toperczer Akosné szólt még néhány keresetlen szót a lelkes hallgatósághoz, kiemelve a magyar asszonyoknak kötelességeit akkor, amikor családjuk, gyermekeik jövőjéről van szó; ne legyen olyan keresztény asszony, aki ebből, vagy abb í 1 az .jókból kifolyólag nem adja le szavazatát, Keresztény asszonyok egy fronton vívhatják meg osak harcukat, azok a keresztény asszonyok, akik soha sem fogják megengedni, hogy az a világnézet érvényesüljön, pmelyik magyar lelkeinA ket kufár módtfa meg akarja vásárolni. Uj A gyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért. /MOT/S,