Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-17 [049]

NAGYGYŰLÉS AZ ANGYALFÖLDÖN .ff Keresztény Községi Párt vasárnap délelőtt 11 órákor az angyalföldi Nép> mezg óban szintén nagygyűlést tartott, amelynek szenekai W •• 1 f f Károly, S c h 1 a c h t s Margit ós H o m o n n a y Tivadar voltak, A mozgóképszonház zsúfolásig megtelt a gyiii&s xáaxxK gyűlés résztvevőivel, sőt' az o3dalfolyasokra is bőven jutott a klntrekedtekből, Hufnágel Imre kerületi elnök . jt xxfcAsxAu.: nyitotta meg a nagygyűlést és vázolta annak célját, f O 1 ff Károlyt percekigtartó éljenzés fogadta és rendkívül nagyhatású beszédét ; csak itt-ott zavarta meg a jelenlévő ellentábor egy-egy képvislőjének közbeszó^ása, A rendzavarókat a jelenlévő Keresztény Községi Párt tagjai vezették ki, nagy zaj közben. W o 1 f f Karolj azzal kezdte beszédét, h.gy a zsúfolt terem bizonysába annak, hogy hiába plakatlrozták ki a szociáldemokraták a nagy söprüt, ameilyen a kersztény pártct ki akarják 3öpörni a városházáról. - Egy pillanatig sem állanék ezen a helyen, - mondta Wolff Károly - ha amit mondok és amit teszek nem volna szilárdé meggyőződésem és az a hitem, hogy csak az igazság jegyében harcolok az eh keresztény fajtámért. ^Nagy éljenzés/. Vegyék tudomásul az'én ellenfeleim, hogy nincsen az az erő, amely képes volna engem megfélemlíteni és eltériteni arról az utrói, amelyen eddig haladtam. Azt mondta egy ur, hogy ne merjek kijönni Angyalföldre, S most amikor körülnézek, csupa dolgozó küzködő, becsületes embert látok, akik megtudják érteni azt, hogy mi különbség a között az ember között, aki Krisztust kiűzte lelkéből és azt mohija nincsen Isten, nincsen haza, a vallás magánügy és a között, aki azt mondja: én mindennap leborulok Krisztus előtt, az én hitem a tisztaság, a becsület, MJ. nem ismerünk osztályt, csak munkát, s kinek hi^ften inkább a nép, a szekszervezeti vezetőknek-e, rri.*- vagy pedig azoknak, akik véré&Tékből való vér vagyunk,

s nem Galíciából}, jöttünk. /Zugé xktaps./ A demokrata plakátok siratják az elmúlt tízesztendőt, de nekünk nem sirnun kell, hanem megfogadnunk, hogy ezentúl sem fogjuk • k^jfÉtátXa 7>ob-ut«ai demokratáknak átengedni a hatalmat. A beszéd további során azt fejtegette, W o 1 f f ^ Károly, hogy a keiscsjtény dolgozókat nem szabad a zsidó kapitalizmus jároszalagján? prédájául dobni. A Kéretsz-tény Községi Párt mindig megtartotta azt amit igért, tiz ét) alatt 15 „000 keresztényt helyezett el a városházán, /Nagy taps/ Ha bajok vannak, amint sajnos tapasztalható - ez csak összefogással szüntethető meg és azzal, hogy több mandátumot juttatnak a keresztény párttagok a községi pártnak. Ha Vázsonyinak jogában állt a saját fajtáját szolgálni, akkor tőle sem vehetik el azt a jbgot, hogy keresztény véreiért harcoljon. JTiz év alatt a keresztény párt jottányit sem engedett célkitűzéseiből és még az ellenfél táborában sem akadhat senki, aki azt mondhatja, hogy mocsok, vagy szenny tapad erre a tiszta szent zászlóra. Moszkvától kezdve az egész ellenséges tábor összeszövetkezett a keresztény ^városháza ellen. Keresztény testvéreim, nektek kötelesságtek harc*, baszállnl és ne engedjétek, hogy a keresztihelyett a mogendóvidot tegyék a városháza homlokzatára, /percekig tartó taps. / Aki Krisztussal dolgozik, a népért dolgozik,. Az ország érdekében, a vörös veszedelem ellen, csak akkor lehet eredményesen sikra szállni, ha a városházán a keresztény párt zászlaja hirdeti az igazságot. epyáni - Vegye tudomásul tehát mindenki, hogy mi nem-erdő,<;árt hP-colunk, hanem a nép jogaiért és azt üzenem az ellenfeleimnek, hogy ne higglk, hogy elérik célukpt , ha bármilyen eszközzel is dolgoznak ellenünk akkor sem lesz vörös városháza! Ezzel be is fejezte Wolff Károly nagyszabású beszédét, amely után a nagygyűlés résztvevői percekig ünnepelték vezérüket. /folyt, köv./