Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-17 [049]

E G Í H A Z I HÍREK. RAVASZ FuSPÖE BESZÉDE A "MAGYAR ADVENT TEMPLOMÁÉNAK FELSZENTELESEN./F o 1 y t a t á s 2./ • - Nem csodáik óznék, folytatta Ravasz püspök, ha esténként itt a templom előtt fényirás jelenne meg az éjszakában, amely azt kiáltaná: emberek, magyarok, kelenföldi reformátusok, bízzatok 1 - Bizni ész-ellenesen, csodát várva és csodát teremtve* ez a lélek hősies rcagatartása, ez az, amelyik jellemerővé és néperővé változik. Bizni a börtönben a szabadulásra, éhségvermeiben a közelgető kenyérre, a halál rettenetei között az élet világosságában bizr.i: ez az az ut, amely a mindenkori advent felé tart... - Trianon népe vagyunk, de nekünk a bizalom népévé kell .lennünkI Trianon népével azt akarja Isten, hogy mindenki háromszor magyarabb és hétszer különb legyen, mint ahogy eddig volt. Kisebb földön nagyobbat akar művelni, hősnek akarja látni a magyar nemzetet, az a parancsa, hogy akkor legyen nagyo }b belsőleg, amikor külsőleg a legkisebbé vált. Átmegy rajtunk ez a gazdasági inscg és Isten azt akarja, hogy magaddal szemben kétszerte fukarabb légy, felebarátaiddal szemben kétszerte adakozóbb légy. Ránk akarja kényszeríteni azt az igazságot, hogy nem lehetünk mi a kin nemzetsége, mert felelősség van ve lünk,mindenki felel, a másikért, mindenki összefügg a másikkal. •- Tudjátok niüg, hogy minden darab kenyeret fekete és arany* . fjjnál kötöz egybe a világon, jaj neked, ha a más kenyerét eszed meg, A nyomorúság az emberi élet velejárója, árnyéka, de ez az árnyék nem fojthat meg bennünket. Tehetség'kell a boldogságra, az örömre, az életre és az a tehetség a bizalom. Egy felséges mozdulat ez, amellyel úrrá leszünk a világ felett. Ez a legnagyobb feladata, kérdése a mol'nap- Ha valaki azt kérdezne telem, mi volna nagyobb csapás, hogy egy májusi napon elverjen ebben az országban minden vetést a jég, vagy pedig, hogy kivesszen a leikékből a bizalom, azt mondanám;verje el a vetést a jeg, csaévbizalcm maradjon meg, . Hadsereg sem tud bizalom nélkül csatát nyerni, bizalom nélkül széthull minden erő. Ravasz püspök beszédének a következő része valósággal izgalmas érdeklődést keltett a közönségben: - Ha járnak-kelnek közöttünk a suttogok, szemforgatók, hunyorgatok, hogy jön a forradalom, - vigyázzunk: igy tönkre lehet tenni egy nemzetet! Arról kell beszélni, ami az igazság: hogy a nehezén már tulvag>«!nk, a mélypontot elértük és ha volna is valami még hátra,nem fogytunk ki a türelemből, a bizalomból is van még elég arra, amit esetleg ki kell várni. Mncs olyan vihar, amely után ki ne süssön a najr. Megint odajutottunk, s néhány hónapig ott leszünk, hogy a legnagyobb hazafi az, aki a legbátrabb és a legnyugodtabb, egy nagy magyar misszió van most: bizni, bizni, bizniJ - Bizni, - de kiben, ez a másik kérdés. Magamban nem bizhatom, a szerencsében sem - ez a vidám kalandorok bölcsessége - olyan dologban bizhatom csak, amely a világ gránitalapjával összeköttetésben van: Istenben, aki egyetlen szavával világokat teremt és egyetlen le* hollétével világok fáklyáját oltja ki, Neki van ereje megőrizni egy remegő szivet, az én szivemet, vagy a te szivedet, neki van erXeje megtartani egy né^et, mert ő előbb szeretett minket. Tanúi vagyunk , mennyi isteni szeretet szövődött bele nemzetünk eletének dekrétumába, hányszor akartuk rosszul és Isten milyen jé volt, irgalmas volt, hogy jóvátette, amit mi elrontottunk.. .Magyar Advent Templomában ennek a bizalomnak a lángjai égnek, amelyek karácsony elé vezetnek minket. Az adventtől karácsonyig aranyhíd a bizalom, a bizalom aranyhíd, a magyar adventtol a magyar karácsonyig... /Folytatása következik./