Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1
1930-11-06 [048]
HADIK JáNOS GROP NAGY BESZÉDE AZ ORSZÁGOS KÉZMŰVES TESTÜLET ÜLÉSÉN. Az Országos Kézműves Testület tegnap délután a Kereskedelmi ás iparkamara hagy termében .. •.'.'*. v/állasz tmányi ülést tartottam elyen feltűnő nagy számban vettek részt a pesti és a vidéki kiküldöttek* k választmény ülsését • « t gróf Hadik János elnMc nyitotta meg, ; .: # . J"\ .'•*•-, • ^ & OKT legutóbbi ülése óta a kézműves ipar kívánságainak teljesítése érdekében különféle intézkedéseket tettünk, - montotta Hadik János - küldöttségbe mentünk a kereskedelmi miniszterhez ,akinek elpanaszoltuk a kisiparosság összes panaszait a aki erre nagy jőindutattal ea meleg hangon válaszolt ós meg is Ígérte, hogy amit " • lehet/azt megtesz értünk. Itt meg kell jegyeznem, hogy ami az ügyek elhízását és bizonyos kérdéaek meg nem oldását Illett, e téren nem tehetünk szemrehányást a kereskedelmi minlaztornek, mert tulajdonképpen minden kérdés elodázása azon múlott, hogy azt mondották, nimca pénz. Ezt az álláspontot a pénzügymin la z te rium foglalta el állandóan, ugy hogy azért kellett askünk ezt a kemény harcot folytatnunk, kapacitálnunk éa meggyőznünk a kormányt, hogy bebizonyítsuk, hogy az iparosság* megsegiteae nem improduktív kiadás, 4 • • .* ;«,::..:.;_<... . amelytől most tarto 2 kodni kell, hanem olyan befektetés, amely a nép megsegítése és a kiaexzistenciák megmantéae azompont jábói fonto8 és minden körűiméi yek között el£ kell teremteni egy céltudatoa gazdaségi és pénzügyi pkligika keretén belül az ehhez 3zükaégea ösazegeket, —A legfőbb kérdéa, amely az iparoaságot érdekelte/a hitelkérdós volt óa a ki£parju.hltel kérdéaében végül is a1 erűit komoly eredményt elérnünk, amiben 'nagy segítségünkre volt a kereskedelmi miniszter. Ujabban eredetileg tiz é^» fél millióban lett megállapítva az az összeg, amely kisipari célokr a fordítható, később sikerült a kereskedelmi miniszternek kereaztülvinnie, hogy ez az öaszeg mintegy harminc millióra fokoztasséfe gel. Ebből a pénzből huszonkét ós fél millió áll az*« IOKSZ utján az Iparosa ág rendé Ikezé* sére a vidéki kisipar és középipar részére, /kisipari hitel kérdése ezzel még koránt aincs megoldva, mert számtalan panaaz éa jogos kivánaág merült felamely éppen a hitelnyújtás rövid időtartamára és ennek következtében a tulnagy törlesztésre vonatkozik. Ez okozza azt^ hogj bár az iparosságnak nincs kellő forgótőkéje, sőt nagy kamatozásJüUtartozásái várnak konvertálásra, még sem veszi oly mértékben Igénybe a^itelt, mint aho&y azt az iparosság gaz-. dasági helyzete indokolná, így hibába bocsát az állam bármily nagy összeget az iparosság rendelkezésére, ha nem jut a kormány által előirt föltételek következtében az iparossághoz, -•Ami a sérelmeket illeti, azok a következők: tul rövid a visszafizetési határidő, az iparosság nem tud égőnként tiz százaléknál többet törleszteni, sokkal hosszabb időre kell tehát a kölcsönt nyújtani. Emellett éppen azok, akik a legjobban rászorultak a kölcsönökre, azok egyáltalában nem jutnak hozzája fedezeti feltételek szigorúsága miatt. Ennek tudatában van az IOKSZ vezetősége «-s annak már a múltban is több Ízben kifejezést dott és nem uj felfedezése olyan egyéneknek, akik ki akarják ezt agitációs célokra aknázni, ugy állítva be a dolgot, hogy az IOKSZ nem segít az iparosokon, és mintha afc intézet diszkrecionális joga volna megállapítani a kölcsönre való jogosultságit és csupán . J. .':>: ^A'OAAU. •„.: az intézőt jóindulatától függne, hogy rondelkezéare bocsát; .." .e bizonyoa összegeket. Ebben a kérdésbon v^m lehet az IOKSZ-ot hibáfctatni, mert annak kötelesaége ragaszkodni azokhoz a foltótop lekhez, amelyek a kormány által a P;K, utján állapíttattak^ amelyokhoz eddig la kötelesaégszerüen gagaszkodott az intézet, E nnek meg volt az az üdvös hatása, hogy a kisipari akciónál nem merült fel veszte ség, aminek a mai i .dőben nagyon fontos jelentősége van. Ennek viszont az a hátránya van, hogy Tul k-vesén részesültek a hitelnyújtásban. Erről a helyről is megmondtam már világosan és a sajtóban is napvilágot látott az a megállapításom, hogy bizony sok megszorult Iparos*, aki becsüle tesen, szakértelemmel r ka rna ^01goznl, nem tud hitelt kapni, mert nem tűd a feltételeknek megfelelni, Ki*fej» tettem, mi különbség van köztünk és Németország között e tekintetben, ahol a legkisebb városokban is az iparosok maguk helyi szövetkezeteket alakítottak, ahol a kiseaaberek gyűjtik össze megtakarított pénzüket és ezeknek a szövetkezeteknek a vezetősége ad személykölcsönt olyan Iparosoknak! is, akik nem tudnak olyan fedezetet nyújtani, mint amilyentpéldául nálunk a kormány által a pénzintézeti Központ megkíván, de viszont bíznak' a becsületességükben s lamerik jellemüket és életkörülményeiket. \ m^*, , /folyt. köv. / ^"^vr
