Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-04 [048]

—-MILYEN TÉVEDÉSEK URALJAK A KÖZÖNSÉGET A- TUBERKULÓZIS KÉRDÉSEDEN. Az Országos Közegészségügyi Egyesület népszerű előadássorozata keretében kedden délután L é n á r t Egon dr. az Erzsébet Királyné Szanatórium alorvosa értékes előadást tartott/'Milyen tévedések uralják a nagyközönséget a tuberkulózis kérdésében" cimmel. Többek között ezeket mondta: A tuberkulózis elleni küzdelem csak ugy lehet hatásos, ha a közön ség is aktive részt vesz benne. ü

z a küzdelem akkor lesz eredmpnyes, hn a közönség az avult és téves felfogásoktól megszabadulva tisztán látja a védekezés és gyógyítás lehetőségét. Avult az a felfogás, hogy a tuberkulózis öröklődő betegség. Az ember beteg embertársa utján fertőződik. Téves felfogás, hogy minden tűbe rkulót ikusnak jellegzetes külseje van és hogy a tuberkulózis mindig a tüdőcsucsokban keletkezik. A felnőtt embernél gyakran a kulcscsont alatt van az elsŐ elváltozás, amely évtizedeken át lappanghat a szervezetben, anélkül, hogy panaszokat okozna. Tüdővérzés után a betegek sokszor meggyógyulnak. A napkura rosszabbodást okozhat, azért csak orvosi rendeletre szabad élni vele. Téves felfogás, hogy csak a magaslati klima gyógyítja a tuberkulózist. Á hazai Mimának gy ógygényezoi is olégségckek a tuberkulózis gyógyitására. A komoly orvosi kritikából el nem ismert számos szer közé tartozik a Friedmann szer és a Wettonstoin-féle comain. Mind a kettőt nagy propagandával iparkodnak népszerűsíteni. Végül tévos az a felfogás, hogy a tüdősobészoti műtétek után a beteg csak egy tüdővol « x légzik. A helyes felfogásnak a tuberkulózis olloni küzdelomben megvan a következménye, mert a Jfc ulturországokban a megbetegedés és halálozás csökkenő tenclenciát mutat. Ez podlg a társadalom és az egyén tudatos védekezésének az eredménye. Az érdekes fojtegetésoket a szépszámú közönség nagy .tetszéssel hallgatta és érdeklődéssel szemlélte az előadás után a népjóléti minisztérium propaganda osztálya által szívességből átengedott "Tilos a csók" cimü filmet. /MOT/Sy. — -rá MAC REGI GÁRDAJANAK ÜNNEPI VACSORAJA. A Magyar Athlétikai Club régi gárdája ma este az Országos Kaszinó éttermében háromszáítoritékes vacsorát rendezett, amelyen politikai és társadalmi életünk számos kiválósága is rósztvett. Ott volt a vscsorán Pokár Gyula, az elnök, Klobolsberg Kunó gróf, BabaslsHalász Lajos, Dréhr Imre, Nagy Emil, Csécsi-Nagy Miklós, .Sala György, Asboth Jenő bajnok, Áoray Zoltán, * • ... Illés József, Hidossy Gedeon, Blaha Sándor és még számosan. Vacsora után Pékár Gyu?,a mondott beszédet és mint a magyar fajta egyik kiválóságáról beszélt a hirtelenül elhunyt Vass Józsefről, a régi gárda disztagjárói. Beszéde végén, amelyet állva hallgatott végig a régi gárda, Dréhr Imre felé nyújtotta poharát, aki amint Pokár mondta- egy volt Vass József elgondolásaival, terveivel és lelkületével és ma is letéteményese a nagy halott nagy gondolatainak. . Dréhr Imre könnyezve hallgatta végig a beszédet, majd Kálmán Gusztáv szólalt fel, s köszöntötte a régi gárda 1 '• ••v;-MHtffi legutóbb kitüntotott tagjait: dr. dabasi Halász Lajost, dr. Márffy Mantuanó Rezsőt és dr. Strache Gusztávot. Mindegyikük köszönetet mondott az üdvözlőszavakért, majd Pékár Gyula folkérésére Klobelsbe rg Kxaió gróf állott fel szólásra. - A társulás jegyében gyűltünk összo,- mondta többok között - az angolok kliibbokat alakitanak, a németek voreineket létositenok, nálunk magyaroknál baráti körök alakitásárQyvan mog a legnagyobb készség. A magyar középosztály, az intellektuális elem és a történelmi osztályok leszármazottai között, akik bizonyos szolidaritást éreznek egymással szemben, arra van meg a legnagyobb hajlandóság, hogy baráti körökben tömörülnek, ezeknek azonban nem a pajtáskodás, hanem valami kiváló eszme a

z alapjuk. /Folytatása következik./