Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-03 [048]

VASÁRNAP ÜNNEPELTÉK A KÁLVIN-TERI REFORMÁTUS TEMPLOM SZÁZEBES FENNÁLLÁSÁT* / folytatás 1./ -Széchonyi járt akk

r r a duzz-dó magyar rügyok között—f olytatia Ravasz László, - hüs tavaszi szőlőkben annyi igéret, annyi ábránd, valaki Koloton ott zokog Csokonai, a Balaton partján ott zeng a Kisfaludyak lantja, ogy bcosottszoniü, sápadt magyar megir^a a Himnuszt, amelyet századokig fogunk énekelni és a ktísei magyar mithológla Y/agner-i vonalakban jelenik nog a magyar képzelet felhőormain és múltba vesző kűszikláin,,, *.,'» .* + Kazinczy fel-fel?sikoltöz, merg magyar nyelvről cs irodalomról halj. eoazélni - és akkor itt Budapesten, az egész magyar roformátusság összefog, kőbon akar beszelni, falakban akar hitvallást tenni. Es egész Magyarország lelke ott van mellette, ezt a református tomplomot az egész magyar nemzet építette nekünk, mert ennek köbeibe bele van Jpitva a váoTj. püspök boldogan adott téglája, E. szegény zsidó szatócsok garasai, budai^'rác települőknek, s ezeken felül idekerült magyar kálvinistáknak adoflllérje, Es jött Török Pál püspök, akinél nagyobb alkotó-pap és tett-prédikátor nem volt a században, akinek az volt fó^Jondolata Székács József airangélikus püspökkel együtt, hogy a magyar protestantizmust egy nemzeti egyházzá szervezze. Ilyen nagy ombefcek mentették meg az egyházat attól, hogy hibáiba belehaljon.,, • Ez a mult. És a jövő? Soha homályosabb m-g nem volt a holnap, mint ma, Magyarország, összetörve és megcsonkítva most ahhoz a Magyarországhoz hasonlít, amely a török hódoltságból került ki. Lehet-e megépíteni uj- . bóP a kőfalakat, a magyar integritás épületét? Lehet, ha meg.-tudjuk erősi-. teni magunkat lélekben, tudunk örvondozní azon, hogy újra kezdet léttünk, ha csonkán, ha véresen, de forrás Vagyunk és elszántan hallelujázunk a delta és az óceán felé... ... - Mi lett volna a magyar történelemből, ha a restauráció százada non fordította volna arra minden gondját, h\gy kipusztítsa a nemzetből aa öncélúság eszméjét és a magyar protestantizmustól Azt hirdetjük világgá, nehogy valakinek eszébe . jusson a magyar protestantizmus ellen használni fel az elkövetkezendő időket: nem magunkat féltjük, mi a magyar nemzetet féltjük, a korülő. utaknak ezt a tépett nemzetét, amely mindig véren és tragédián keresztül jut el oda, ahova mások selyemcipővol lépnek be.., Ravssz püspök még az ifjúság hitvallásos neveléséről és a budapesti egyház kisgyüle kezetekre való felosztásának problémájáról beszél majd igy végzi: - Isten legnagyobb ajándéka a jelen porc, a szent "uiost": Krisztus kezében, Krisztus egységes vezetése alatt a vetélkedők csatái is elnémulnak: ebben van elrejtve a felekezeti béke kéreése i3,,, A püspök még inádk >zott, megáldotta a templomban lévőket, majd nyomban az istentisztelőt után megkezdődött n templomcsarnok falában elhegyezett jubiláris márványtábla lo leplező se. N é m e t h y Károly dr. titkos tanácsos, felsőházi tag, az egyházközség főgondnoka •• . mondott nagyszabású avatóbeszédet, megemlékezett az elődök nemes szolgálatairól, s fogadalmat tett, hogy a mai nomzo-é^k igyekszik Efc.lt 6 lenni az első száz esztendő nagy emlékeihez. A márványtábla nemos mondatokban örökíti meg a százéves jubiloun ssoményét. D é c s e y ( ^ajos ny. MÁV üzletigazgató, az e^házközség egyik gondnoka vette át megőrzésre az emléktáblát, s" az ünnep befejezőjéül a HT'.muszt , énekelték, /folytatása következik/