Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-10 [048]

/A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA II. OSZTÁLYÁNAK FELOLVASÓ ÜLÉSE. Folyt. 1./ III. Kereskedelem éa szállítás. pengő százalék 1. Kereskedelem 35í .618.643 7.65 2, Szállítás 194.441.552 4.24 összesen 545.060,145 11.89 IV. Követelések a külfölddel szemben 71.596.472 1.56 Összes nemzeti jövedélem 4.584.519.485 100» Tartozások a külfölddel szemben 201.117,818 Tiszta nemzeti jövedelem ,4,383,401,667 > • >••>» • '• • •' •••'••'•ii' » i w i •• wmm •••••»• t,i Az Ö3szes nemzeti jövedelem 4,584 milliárd pengő, amelyből levonva a külfölddel szemben fennálló évi tartozásokat a tiszta nemzeti jövedelem 4,383, milliárd pengő. Csonkamagyarország nemzeti jövedelmének legjelentékenyebb forrása az őstermelés /49,43 %/, bár viszonylagos jelentősége csökkent a háború után, mert a magyar szentkorona országaiban az őstermelés az összjövedelemnek 64,40 százaléka volt. Viszont Csonkampgyarországon az ipari termelés eresen előnyomult/37«12 százalék/, holott a háború előtt az csak 23.24 százalék volt, A külföldi évi tartozásuk a bruttó nemzeti jövedelemnek csak 4,38 százalékát teszi, holott a magyar szentkorona országaiban az arányszám 7,97 százalék volt, dacára annak, hogy a kamatláb átlag kétszer olyan súlyos, mint volt a háború előtt. A külföldi tartozá8oknak ez a lényeges csökkenése arra vezethető vissza, hogy a korona értékre szóié és Ausztriában, Németországban és a semleges külföldön elhelyezve volt kötvények, a korona elértéktelenedésének megfelelően teljesen megsemmisültek; míg a részben elértéktelenedettvalutájú volt ellenséges államokban elhelyezett korona értékre szélé kölcsönkötvények, az ottani valutában lévén fizetendők, lényegesen kisebb terhet képviselnek. -Ennek dacára Csonkamagyarország helyzete a nemzetközi eladósodás szempontjából sokkal kedvezőtlenebb, mert a háború előtt Magyarország külföldi kölcsöneinek túlnyomó része jc /56.G3 százaléka/Ausztriára esett, tehát valutánk szempontból belföldi kölcsön gyanánt jelentkezett és Így nem volt hatással sem Magyarország, sem Ausztria, sem a . öjcnarchia nemzetközi fizetési mérlegének ..... -í%t alakulására; holott Csonkamagyarországon a külföldi tartozások teljes összegükben számba jönnek a bankjegyek értékállandóságának biztosításánál és kielégítő mennyiségben való forgalomban tartásánál. A nemzeti jövedelemből az állam és önkormányzati testületek részesedése 1.790 milliárd pengő; vagyis 40.85 százalék, holott, a magyar szent korona országaiban a nyilván jellegű szervekre eső jövedelem a nemzeti jövedelemnek 29,25 százaléka volt. Ennek oka az adóteher lényeges emelkedése és a közüzemek terjeszkedése. A közüzemekből folyó jövedelmek nélkül, csak az adók, illetékek és egyéb közszolgáltatások összege :\ 1,076 milliárd pengő, ami a tiszta nemzeti jövedelem 24.55 százaléka. Míg tehát Csonkamagyarországon az állam és egyéb köztestületek a nemzeti jövedelemnek közel egynegyed részét vet szik igénybe a közszükségletek fedezésére, addig a magyar szent korona I országaiban ez az arányszám csak 19.25 százalék volt. A közterhek növe1 kedésével a nemzeti jövedelem gyarapodása nom tartott lépést. í/\ /Folytatása következik./