Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1
1930-11-10 [048]
/«. FRONTHARCOSOK NAG10 LESE. Folyt atás.2./ J- Intézkedtem, hogy minuenütt, ahol helyőrség van, amikor egy frontharcost visznek utolsó útjára, a helyőrség képviseltesse magát a sírjánál, azonban én nem a halál, hanem az élet minisztere vagyok, Meg kell adni a végső tiszteletet, de addig, amig élek, B megélhetésemet kell biztosítani és a magem részéről mindent megteszek a frontharcosok megélhetésének biztosítására. - Megteszem azt is, hogy amennyiben szállításokról van szó és egyenlőok a föltétele k> akkor a frontharcosokat részesítem előnyben, A vitézek minden versenytárgyalásnál 6% előnyben részesülnek, csak reálisnak kell lenni a versenytárgyalásnak, A mult magyar nemzet élete tele volt éb rándokkal és irrealitásokkal, Do meg kell tanulni ennek a nemzetnek a realitások utján járni, községi, megyei és országos szempontból, A XX.században nagy erők dimenziói mutatkoznak. Óriási a verseny és csak az tud idehaza is prosperálni, aki nem arra hivatkozik, hogy frontharcos, ha nem azt mondja, j° poszt&i van, jó takarót készítek, gyáros vagyok és csak előnyöm, hogy még frontharcos is vagyok 0 Ez a helyes. Sokan azzal j ttok hozzám, hegy keresztények és vitézek, de a rossz munkát államérdekből ezektől nem vehetem át. Nem tehotem meg, mert elherdálnám és komprommitálnám a fronthareosok és vitézek presztízsét. -Nem fantazmagóriák és nem álomkergetők Magyarországára van szükség, hanem a földön járók országára, olyanokóra, akik PZ ellenfeleiket nem fondorlattal, hanem reális munkával kivánják legyűrni. Sok társadalmi szervezetnek vagyok a tagja és elnöke, azoknak az egyesületeknek,amelyekhatóere jüK es értékük állandó, meg ven a létjogosultságuk,Vannak társadalmi egyesülések, amelyek alkalmasak bizonyos feladatok betöltésére és szükség is van rája. H haboruelótti Magyarország teljesen szervezetlen volt. A háború utáni Magyarország tul-szorvezkedik. Az e gyesúleteknek a programmja lényegében alig üt el egymás tel és mégsem tudnak együtt működni a vezetőik miatt, A nyolc mi 11 iOs magyar nemzet nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy tulszervezkedjék. Az ' előbb balolualról beszóltetek,ba 1oldalon az egész világon csak egy szervezet van, s a személyek kiküszo-r^Á. bölése mellett érvényesül az eszme. A nemzet vonja le ennek a konkluziqt,r ha tólem függne, egy kosárba dobnék minden elnököt és kiráznám belőle a legjobbat és azt mondanám neki, te vagy az elnök, /Általános éljenzés és taps ./ -Bármennyire szeretem Olaszország ot, kopirozn.1 nem kívánom. Nem kívánom azért, mert a magyar népléloknek meg vannak ^sajátosságai,A mi földünknek meg vannak afeaj atosságai. Nekünk ezeréves történelmünk ós kultúránk van , nekünk el kell mélyednünk a honfoglaló magyarok lelkébe és meg kell önmagunkat találnunk. /Éljenzés/ A fascizmus azéfet tört előre, mert egységes volt. Ha lett volna egy TESZ, nem kellett volna százféle szervezet, Németországban, Ausztriában is egységesen harcolnak, nálunk sajnos még a frontharcos kérdésnél is sajnálatosan kell megállapítanunk, hogy amint Borbély-Maczky Emil /éljenzés/ kezdeményezte a mozgalmat,rögtön akadtak elnöki konkurrensek, s bár kifelé be nem vallott célokkal,de mégis politikát akartak csinálni. Az e gy Ik a király kérdés t dobta oda, a másik társadalmi forradalomról ábrándozik és nem tudják azt, hogy lényegébenegyik sem éri el a céljstc Mert egyócis nemzet széttagolva még társadalmi mozgalmakra is, száz százalékot vos'zit erejéből, - Ha azt mondanám, hagy talpra, hát zászlók alatt, dobszó mellett, fáklyás menetet nagyszerűen tudnátok rendezni, de ha erre azt mondaná valaki, hogy nagyszerűen meg vagyunk szervezve, szomorúsággal kellene nevetnem. Hiányz ik az igazi lelki egység és érdekes, Borbély-Maczky Emil barátomat nem az ellenfelei fűr eszelik, hanem a testvérei, Es amikor kritizálják, az a hátsó gon-clatuk, hogy ők sokkal jobbak nálánál. Miért nem tudunk mi keresztények összefogni: mert tul sok az,aki magát a másiknál kiválóbbnak tartja, pedig a tömegnek irreveláns az,hogy ki vezeti, a fontos az, hogy az eazme hü vezérét kövesse, - Es most jövök az én témámra. Bevallom, nem helyeseltem a frontharcos szervezkedést, azonban nem volnék baj társa tok, ha erről a kérdésről nem beszélnék. /folytatása következik/ •
