Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-10 [048]

KÖZÖS REFORMÁTUS-EVANGÉLIKUS TEMPLOM EPÜL MÁTYÁSFÖLDÖN. Budapest környékének egyik legszebb és legismertebb helyén, Mátyásföldön, S z e g e d y Lajos dr. kúriai biró, S o 6 s Jenő ny. postafőigazgató és Földes Géza ny. polgári Iskolai igazgató kezdeményezésére, vasárnap megalakult a Protestánsok Egyesülete, amelynek fő célja az, hogy közös református-evangélikus templomra anyagi alapot hozzon össze, A tisztikarban a többi között az emiitetteken kivül Katona Béla igazgatófőmérnök, elnök, Hollós-* sy - Kuthy Jenő dr. rendőr-tanácsos, a mátyásföldi kapitányság veze» tője és Kerestély István dr., a neves dalszerző ls helyet foglalnak. /MOT/P, Pro domo : Farkas Sándor hirlapjjpó külön is mély tisztelettel kéri a szerkesztőségeket fenti kis hir lekötelező kiadás ára, IRODALOM. JÓZSEF FERENC KIRÁLYI HERCEG KÖLTEMÉNYEIT BEMUTATTÁK A PETŐFI TÁRSASÁGBAN. Vasárnap délelőtt tartotta a Magyar Tudományos Akadémián november havi felolvasóülését a Petőfi-Társaság, Az ülésen szépszámú előkelő közönség jelent még. Az elnöklő p e kár Gyula megnyitóbeszédében elparentálta Szabolcska Mihályt, aki egyike volt azoknak, akik diadalmas folytonossággal bizonyítják a nemzeti Génius életét és fennen mutatják annak lüktető és halhatatlan erejét, Szabolcska az a költő, aki a magyar géniusznak a minden más nemzettől különböző egyéni tulajdonságot a legmélyebben, szivekbekapesolóan fejezi kl s örök aktulaltással tudja visszatükröztetni a magyar multat, a magyar jelent, a magyar jövőt és az egész magyar halhatatlanságot. Ezután üdvözölte a Petőfi Társaságnak azokat a tagjait, akiket a Kormányzó a Corvtnlánocal tüntetett ki, Így Berzeviczy Albertet, Herczeg Ferencet, Hubay Jenőt, Császár Elemért, Csathó kálmánt, Vojnovich Gézát, Hevesi Sándort és megemlékezett arról, hogy Szabolcska Mihály is megkapta ezt a kitüntetést Az elnöki megnyitó után Lampérth Géza főtitkár köszönetet mondott L é g r á d y Ottó dr.-nak, a Festi Hírlap főszerkesztőjének az "igazságot Magyarországnak" cimü reviziós albumért. Ezután C s ászár Elemér alelnök felolvasta Kisfaludy Károly halála századik évfordulója alkalmából irt "Kisfaludy Károly emlékezete" cimü értekezését, melyben rámutatott arra

# hogy Kisfaludy Károly emléke még ma is él ugy a müveiben, mint a köztudatban. Minden müveit magyar tudja, hogy a modern magyar irodalom fejlődését Kisfaludy Károly indította meg. Az ő fellépése immár 700 éves irodalmunkat két élesen elkülönülő félre válásztjai ami ölőtte volt 600 év irodalmi termése, az a régi magyar irodalom, ami utána, vagy száz év munkája, az uj irodalom. Uj irányba terelni egy sokszázados fejlődést, csak nagy egyéniség hivatott és ilyen nagy egyéniség volt Kisfaludy Károly. Értekezésében megállapítja, hogy Kisfaludy Károly a maga szellemi világával és életstílusával az első magyar modern ember. Ebben a megállapításban benne rejlik az a másik, hogy Kisfaludy Károly az első magyar modern Író. Az igazi iró mindig önmagát adja: az iré nem más, mint emberi valójának egyik , sajátos objektivációja, ha tehát valaki, mint Kisfaludy lelkében uj eszmókkol, uj életcélokkal az Irodalom felé fordul, akkor itt is ujat kell adnia, valamit amit az a kor nom ismert. S Valóban Kisfaludy az iró is tf

; ' gyökerében más, mint volt addig a magyar iró. Az irodaimnak Kisfaludy felfogása szerint nincs önmagán túlmenő hivatása, az irodalom önmagáért van. Valóban ujat adott költői munkáiban, annyi ujat vitt bele az addigi magyar költészetbe, hogy azzal f-\ annak nemcsak tartalmát és színét változtatta meg, nemcsak körét tágította, \ hanem pályáját is más sikba lendítette. Kisfaludy működésének legmélyebben V szántó eredménye a magyar irodalmi élet megteremtése. Abban az időben nem volt !/ kapcsolat irófes olvasó között, nem volt olyan szerv, amely Írót és olvasót egymáshoz vezette volna. Tervszerű, tudatos munkával magához csatolta a fiatal Íróvilág szine-javát és megalapította velük irodalmi törekvései erŐ3 várát, az Auróra-kört, Az irodalom megsínylette Kisfaludy halálában az Iró /_ ORS/JiüÜS LEVÉLTÁR 'f /Folyt,köv./ ^ A