Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-20 [047]

jía. TÖRVÉNYHATÓSÁGI TANÁCS RENDKÍVÜLI úLEStí. folytatás 1./ Pályaudvarok kiholyozóso a faros érdoko ellen van. Éppen ezért egyedüli megoldás a viadukt, vagy a töltés. Viaduktra ma nincsen pénz, de olyan töltést lehet építeni, amelyből később meg lehet alkotni a viaduktot. Sok nagy városban van tölfeóses megoldás és miután a vasútvonal hátrányait már megszoüták az ottlévők, ezek csak csekély mértékben emelkednének a felemeléssel. D o r n e r Gyula a város fejlődését és rendezését látja mc nehezítve a töltéses tervezet által. Kitart amellett, hogy a Ferencváros fc lé való átszerelése a forgalomnak lehetséges és kedvezőbb lenne. h.z értekezlet ezzel befejeződött, a főpolgármester köszönete'' mondott a kereskedelmi miniszternek ós a megjelent szakértőknek ós külön megköszönte Zelovich professzor nagy munkáját, aki önfeláldozással dolgozott azon, hogy a legkedvezőbb megoldás létesüljön. A tanácsülés folytatása során L a m o t t e tanácsnok ismertette a polgármesteri előterjesztést, najd Pe trovácz Gyula mutatott rá arra, hogy a MAV fixpontnak veszi a mai két fejpályaudvart, holott minden modern városban áttértek már az átmenő rendszerre. Ez a kérdés nálunk is előtérbe fog kerülni, már P dig a ceglédi vonal ne., alkalmas a két pályaudvar ös szekötéséoe; , vagyis ezért nem szükséges. Egyetlen nyugati fővárosban sincs keresztirányú töltés, csak sugárirányú, amely a forgalmaznom gátolja. Egy kiépitett városrészben töltést sehol sem csináltak tehát városépítési szempontból sem szól e megoldás mellett semmi. Csupán az szól a töltés építése mellett, hogy ha nem is ideálisan, de megoldódik oz a kérdés és munkaalkalmat ad

/

am4i most mindennél fontosabb.H a r r o r Ferenc nem ismerte el a kényszerhelyzetet, hanem azt fejtegette, hogyha le sülyesztenl nem lehet és ha a felemelés ellen tiltakoznak, akkor a mai forgalmi helyzetet kell a sorompók helyes kezelésével megjavítani. Ha ezt nem lehet, akkor csak a polgármesteri előterjesztés fogadható el. D o r n 1 1 -1 Gyula azt kívánta, hogy a félig losülyosztett megoldásra újra hívják fel a miniszter figyelmét. B r ó d y Ernő nem fogadta el az előterjesztést és kifogásolta, hogy a főváros nem tett műszaki előterjesztést. R é v 6 s , Mihály Harrer Ferenc álláspontját osztozta, S i p ö c z Jenő polgármester válászolt a felszólalásokra, kijelentette, hogy technikai kérdésekbe a főváros még műszaki kara utján sem szólhat bele és bór maga sem látja ideálisnak a megoldást,nincs más m<A. ennek a kérdésnek rendezésére, mint a vonal felemelése A főpolgármester bejelentette ezután, hogy 1931. évi költse; vetés tárgyalását a törvényhat°sági tanács október 23-án kezdi tárgyalni, 24-ón, 27, 28, 29, 30-án és esetleg még a következő • napokon ls folytatni fogja. A rendkívüli tanácsülés fél nyolc órakor végétért, /üíOT/H. KÖZSÉGI VALÁSZTASI HÍREK. A TANÁRSÁG ÉS TANÍTÓSÁG MEGMOZDULÁSA. S s h e u e r Róbert ***r. i. h .-2 törvényhatósági tanácstag kezdeményezésére a lipótvárosi polgári Kaszinó helyiségében nagyjelentőségű szervezkedés alapjait fektették lo a szűkesfővárosnál működő állami, községi és egyéb alkalmazásban mükdöső t nárok és tanítók. A népes gyűlésen a a kaszinó elnöksége/Jjéízéről Scheuer Róberten kivül megjelentek Kronpaszky Miksa királyi tankerületi főigazgató, H é j j Imre országgyűlési kéviselő társaelnökök, Tarkányi Jenő igazgató, az Egységes Közéégi Polgári Párt vezetősége részéről pedig B ó d y Tivadar, D é s i Gézám U s o t t y Béla országgyűlési kéviselök Gaár Vilmos, Glücksthal Samu felsőházi tagok voltak jelen. Megjelent a gyű' lésen Kozma Jenő az egységes Községi Polgári Pár£ elnöke is. Az ülést Scheuer Róbert nyitotta meg, utána dr. Tarkányi Jenő főreál iskolai tanár ismertette a szervezkedés célját. Fényes László keres kedelmi iskolai tanár ugyancsak a szervezkedés nagy horderejét hangeztatt i-i A Y a . 7 Imre tanár Q

z Országos Középiskolai Tanáregyesület iSfíJEÍ ^-^"Fx tartotta me

8 ezután az előkészítő bizottság felkósére falapján előadását, /Folytatása következik./