Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-20 [047]
A léleknek is volt és van világháborúja, - hirdeti Raffay püspök, A Petőfi Társaság vasárnap délelőtt tartotta a Magyar Tudományos Akadémián októberi felolvasóülését. pékár Gyula elnöki megnyitójában beszámolt arról a nagy hatásról, melyet a Társaság "Ki tud több Petőfi-veriot"-akciója az országban kiváltott. Pékár Gyula megamlékezett még Madame Juliette Adam-ról, akit 95-ik születésnapja alkalmából Parisban nagy ünneplésben részesítettek. Madame Adam 1885-ben Magyarerszágon járt v 3 a Petőfi Társaság a j ánlatávaiLL. . bejárta Magyarországot. Azóta lelkes magyarbarát, a magyar irodalom és a magyar igazság propagálója Franciaországban. Pékár Gyula végül üdvözölte a Jelenlevő Franca Dlonisi Vellani olasz ir ót, aki eddig 18 magyar regényt fordított olaszra, Petőfi-antológiát adott ki, s a társaság november havi ülésén tartja 3zéksfogialóját. Az ifjú olasz poétát a közönség lelkesen megtapsolta,. Az elnöki megnyitó után Lampérth GéZa főtitkári jelentésében köszönetet mondott özv. Losányi Vilmosnénak, aki férje emlékezetére eg évben is 3záz pengőt juttatót a társaságnak* Bejelentette, hogy a következő vasárnapon, október 26.-án a Petőfi-házban Teleki Sándor tart előadás^. Jelentése végén a Magyar Hó,'thez fűzött reflekszlókat és versben üdvözölte a magyar hetet. > Ezután R a f f a y Sándor., evangélikus püspök M Jtorck határán" cimü elmélkedését olvasta fel. - Ha unokáink majd egykor ránk,, őseikre gondolnak és olvassák ail* nak a máfa.ak a történetét, amelyet mi most átélünk - kezdte előadását a püspök - bizonyosan irigyelni fognak bennünket. Hogy milyen nagyszerű korban éltünk mit Korok határán vonult át életutunk. Világtörténelem fordulóján jártunk. Láttuk hogyan tört össze körülöttünk és hogya mult el egy egész világ é3 hogyan született egy má3ikv A múltból a jövendő. És mi tanul, sőt részesei voltunk ennek a változásnak. Láttuk és átéltük a történelem átalakulásának csodálatosan változatos és titokzatosan fordulatos folyamatát. : - És mégis az az igazság, hogy mindezek látásáért, átéléséért nincsen rajtunk semmi irgyeini való. Inkább talán szánalomraméltóak vagyunk. Mert nagy árat fizetünk mi ezek látásáért, A lelkünk nyugalmát vesztettük el. A lelkünkben is összetört és megváltozott minden. Mert a világtörténelem alakulásának nemcsak külső, hanem beír.o folyamata is van. Es a léleknek is van világtörténelme. Napjainkban az ember belső világában is dűltek össze trónusok, lettek uralkodóeszmék földönfutókká, hagyományos igazságok számüzöttekké. A lélek birodalmában is eltolódtak az országhatárok. Itt is tűntek el királyságok és támadtak uj világhatalmak, Es amenynyi csalódást, fájdalmat és nyomort okozott a külső történelem könnyel ós vérrel viharzó átfordulása, ugyanannyi keserűséggel jár a lelkiélet átformálódása is, - A világháborúnak másik folyamata az, amelyik a lelkekért indult meg, A lelki háború azonban 3oha meg nem áll* Mert a lelkek meghódítása állandó és soha nem szünetelő emberi törekvés, Most látjuk csak Igazában, hogy a lelkek meghódítására Irányuló küzdelem már a világháború előtt megindult és évtizedeken keresztül tervszerűen folyt* - Sokszor megsiratjuk a világháború irtózatos vérveszteségeit, de a lelkiélet pusztulása miatt nincs kevesebb sirnivalónk. Mert a léleknek is volt és van világháborúja és ennek a háborúnak is vannak szánandó rokkantjai és megsiratni való halottai c - De már felébredt a világháberu életpazarlásán az emberiség lelkiismerete, Ráeszmélt az élet értékére és félteni kezdi az életet,. Ezt azonban a lélek világában is alkalmaznunk kell. Hiszen a lélek is ól, sőt a lélek él igazában. Még a testet is az élteti. A lélek is egészséges és ftosszu életre, sőt egyenesen örök életre vágyakozik. És ha a testre nézve igaz az a tapasztalat, hogy az ember az, amivel táplálkozik, akkor ez a lélekre nézve is igaz. Ezért kell nagyon vigyáznunk arra, ami táplál| ja a lelkünket. /Folyt.köv./