Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-18 [047]

WORONIEGKI HERCEG EMLÉKÜNNEPE, A Magyar-Learről Egyesület október 20.-an hótföh Woroniooki Miciszláv herceg 48-as honvédezredes vértanúhalálának évfordulója alkalmával reggel 8 órakor a kőbányai lengyel templomban /X.ker. Ohegy-utca és Apaffy-utca sarok/ gyásziaisét mondat és délután fél 4 órakor a Kerepesi-temetőben lóvő sírnál /bejárat Fiumei-utikapu/ a herceg, sírjánál gyászünn pot rendez. /MOT/B. T li D 0 M A N Y « —A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG ÉVADNYITÓ ÜLÉSE. A Magyar r

odagó

6

iai Társaság szombaton jste a w

agyar Tudományos Akadémia heti üléstermében tartotta évadnyitó felolvasó ülését, • J ^ , K o r n i s Gyula államtitkár "KulUurpolitka ós nemzeti kisebbségjog" cimü elnöki megnyitójában kifejtette az állami érzés és a nemzeti érzés közötti különbséget, de mindekettőnek jogosságát, - Élesen kettéválik azonban, - mondotta - a nemzeti és állami érzés olyan államalakulatban, ahol a vezető nemzet mellett olyan nemzetek tömbjel vannak, amelyek nem érzik magukat az államalkotó nemzet szell&l-kulturális közösségéhez tartozónak, hanem különálló sajátos nemzeteknek. Ilyenkor az állam idegen rájukkónyszeritett, nemzeti vágyaikkal szembenálló hatalmi szervezet, melyhez nem érzik magukat erkölcsileg, hanem csfck legföljebb külső jogilag kötöttnek. „ „ ^zután kifejtette, hogy a világháború után* "békekötések" következtében 48 millió ember él ma Európa különböző államaiban, mint nemzeti kisebbség, A bekebelező államok legfőbb hatalmi törekvése a nemzeti kisebbségek^ mielőbbi beolvasztása, ezért az államok neoelé$>olitlkája a numzeti kisebbsége

1 kel szemben iskolamonopoliumra törekszik. A kisebbség giai csakis állami iskolákba, járhatnak, vagy ha külön kisebbségi iskoládat engedélyez az állam, akkor ezekkel szemben olyan súlyos igényeketitámaszt, hogy kénytelenek megszűr.

1 ni,Rettenetes szellemi harc indult meg Középs Keleteur«-ópa összevissza^ szabdalt térképén, a beolvasztó állami hatalmak'Ós a nyelvükhöz, valamint osi kultúrájukhoz ragaszkodó nemzeti kisebbségek között. Az uralkodó állami hatalom szuverenitásának egész súlyát szegezi szembe a kisebbségek erkölcsi jógával s Így az állami hatalom ós polgárainak tekintélyes része állandóan harcban áll egymással, A hatalom puszta erőszakával szemben kétségkívül az erkölcs nek és a polgári alapjogoknak kell a nemzeti kisebbségek művelődési igényei.* szempont, jából is diadalra jutfl/. Az emberi alapjogok közé tartozik az iskolafenntartási jog is ós ez a kisebbségekhez tartozókat is megilleti, A moderfa demokratikus államélet alapját, a jogegyenlőség elvét sérti és rendíti meg ha az állam polgárainak egy esoportját bizonyos jogok gyakorlásából csak azért zár ki, uert ez a csoport bizonyos valláshoz, fajhoz, vagy nemzethez tartozik. Az állami hatalom és jogrendszer nemcsak a többségé, hanem az egésr polgifrságé, tehát a kisebbségé is. Ha azállom tlsztöletb&n tarja a jogokat, nem .helyezkedhetik az iskolamonopólium álláspontjára, A nemzeti kisebbségeknek orkebsi joguk van iskolákat fenntartani, sőt mivel az állam többi polgáraival egyenlő mértékben viselik az adóterheket, tdg«fs joggal támaszthatnak i^nyfc iskoláik állami segélyezésére is. Ha az állam a nemzeti kisebbségeknek n%m engedi meg a külön iskola felállítását, akkor kötelessége, hogy rz állami i-skola keretén belül a kisebbségek fiai számára külön párhuzamos osztályokat állritson fel, melyekben ezek anyanyelvükön szerezhetik meg a műveltséget. Az állam jellegét megadó többségnek nicsen meg az erköosi joga arra, hogy a vele egy államban élő nemzeti kisebbségre a maga nemzeti kultúráját és nyelvit \ rákényszerítse. A nemzeti kisebbségek szttbad mtivelSrfójL jogát a nemzetközi totejtes jogok közé iktatták s a nemzetek szövetségének jogi védelme alá helyez ' ték. i Ezután hosszú adatsorral mutatta ki, hogy milyen komolytalan és súlytalan ez a védelem, AZ a szellem, amely a nemzetek szövetségének hangadó tényezőiből kiárad nem kedvez a kisebbségi jogvédelem komoly megvalósitásának, /Folytatása kö v.yt