Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-31 [047]
- A mai elernyedt, szintolon, kiüresült keresztyénség helyére a hit régi erejének kell lépnie, folytatta Bernát István. Luther elszántsága, Kálvin puritanizmusa, Knox-nak, a sköt reformátornak szívóssága kell, hogy újra fölébredjen azokban, akik az emberiség legdrágább kincsiért harcolni koszok. Uj reformációra van szükség, amely a hit régi mélységét visszaállítsa, amely megadja a békét, a keresztyéneknek Luther által oly szépen kifejezett felszabadulását ft bűnök alól, s ezzol az annyira óhajtott egyéni boldogságot az önzéssel szemben, amely ma a világot kormányozza. A Lutherónla-ónckknr K r á 1 1 k Jenő tanár * vozetésévol énekelt, azután pedig Pékár Gyula dr. ny. miniszter, a Magyar Luther-Társaság elnöke mondotta el ünnepi beszédét. A többi között igy szólt: - A re forrná c 16 tjhem ogy ember csinálta, nem is J>öbb ember, a reformációnak el kellett jönnie az emberiség lelke mélyén lakozó na^v erőknek közrehatása következtében. r»""». A reformáció az élet tavasza,ennek a tavasznak erejo lángolt az egyszerű wittenbergi szerzetesben,Lutherben. A protestantizmus magyar földön Is magy erővol hatott a költészet, a tudomány felvirágzására, s az állami életben Bethlen Gáborokat, Bocskay Istvánokat adott a nemzetnek, s a krisztusi szeretetmunkában a Lórántfy Zsuzsannákat. Az 1948/49. szabad ságharc eszméjét ovangéllkus ember*, Kossuth Lajos pattantotta ki, az ugyancsak evangélikus Petőfi énekelte mog és hittestvérük, Görgey igyekezett diadalra/juttatni a kard hegyével. Ma is csak az élő reformációnak van létjogosultsága, amely azonban nem meddő, negatív protostációban éli ki magát. A mai nehéz időkből Is az a bátorság, erkölcsi tisztaság, olőrolátás sogitheti ki az emberiséget, amely a reformátorok lolkébon lobogott. A Luther én la-énekkar száma következott ismét, záróbeszédet pc'„ig Muraközy Gyula kecskeméti református lelkész, a "Reformátis Figyelő" szerkesztője mondott. - Milyen lesz a jövendő társadalom, s milyen lesz az az ember, aki ezt megépiti, ez a mai kor legizgatóbb kérdése. A reformációt azzal vádolják, h gy megosztotta a kerosztyénségot, ezzel szemben az igazság az, hogy a protestantizmus keltette uj életre a nagy nemzeti csapások után a nemzetet és foglalta össze a magyar szol lem még meglévő értékeit, A reformáció voltaképpen konzervatív forradalom, amely a meglévő védelme Ó3 kivirágoz ;tfl,t ás a mellett, az uj gyönyörű értékek és szépségűk sorával gazdagította a világot, A reformáció sohasom igyekezett látszatokat kelteni, mindig reális, komoly óa magasrendű valóságokra törekedett, a hag ugságok ellen küzdött, amelyek a felfelé törekvő életnek akadályai.A protestantizmus legfőbb feladata, hogy az uj társadalom emberét teremtse meg, szolgáló és nem uralkodó jollemckre van szükség. - AZ uj társadalmat kialakitó munkában felajánljuk minden testvéri erőnkot, a magyar ugaron mi legyünk az akác, amely ágait a többi fák feléi nyújtja ölelésre. Kötelessége minden e$iázfek, hogy ezt a szolgálatban elégő uj embert kialakulni, érvényesüléshez juttatni segítse. A Deák-téri evangélikus t emp lomben Pa c z o 1 a y György református lelkész imája után W o 1 f La jos vyönagólikus egyházkerületi missziói lelkész fojtegette a nap jelentőségét, a Szilágyi Dezső-téri református templomban M a g ő c S Károly evangélikus püspöki másodlelkész imája vezette be az ünnopot, B á t h y Anna, az Operaház tagja énekelt, Gazsi Mariska, a Vígszínház tagja szavalt, S Z athmáry Margit hegedült, H a y p a 1 Béla budai refprmátus lelkész pedig nagyszabású ünnepi beszédet mondott. /MOT/F.
