Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-30 [047]

—A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ÜNNEPI ÜLÉST TARTOTT A VARSÓI FORRADALOM SZAZEVES . ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. A Magyar Történelmi Társulat csütörtökön délután Domanov. szky Sándor dr. egyetemi tanár elnöklete mellett ülést tartott, melyen L u k i n i ok Imre dr. "Az 1830-iki lengyel forradalom és a magyar közvélemény" cimü munká­ját olvasta fel, s ezzel a társulat ünnepi keretei: között emlékezett meg a lengyel forradalom századik évfordulójáról. A magyar közör.ség - mondotta az előadó - a júliusi párisi forradalom s a brüsszeli ese­mények után fokozódott érdeklődéssel olvasta a hírlapokban a varsói forradalomról szól° tudósításokat, Bár ezek nem voltak egyebek, m5nt külföldi ujságokBól vett és cenzúráit egyszerű fordítások, minden egyé­ni megjegyzés vagy vélemény nyilvánítása nélkül, esetleges vélemé­nyek csak elitélöeklehettek, az együttérzésnek semmiféle megnyilatko­zását nem tűrte a kormány. A bécsi sajtó teljesen énhez alkalmazko­dott, a magyar sajtban mégis módját találták annak, hogy a forradalom ós annak vezető egyéniségei iránt ébren tartsák a magyar társadalom érdeklődését és rokonszenvét. Magyarprszág északi megyéi kereskedel­mi összeköttetésben is voltak a lengyelekkel, de nemcsak a lengyel földdel határos vármegyék rokonszenveztek a lengyel forradalommal,ha­nem az egész magyar társadalom. Gyűjtéseket ren .oztek, menekülteket tá­mogattak, később a vármegyék törvényhat ü ságafc is állást foglaltak a lengyel igazság mellett. Felirattal fordultak a királyhoz, de ezt a magyar mozgalmat leszerelték, a lengyel emigránsokat eltávolították akkor, amikor 1831-szep emberében Varsó elesett, s az oroszok letör­ték a forradalmat. Az érdekes és mindvégig izgalmas előadást nagy tetszést aratotj;. /MOT/E. H I R E K. CSÜTÖRTÖKÖN FOLYTATTA TANACSKOZ^SAIT * NÉPSZÖVETSÉG EGÉSZSÉGÜGYI SZER­VEZETÉNEK KONGRESSZUS^.. A Népszövetség egészségügyi szervezetének kong­resszusa tanácskozásain lefektette azokat a- terveket, melyek alapján olyan területeken fognak létesíteni egészségházakat, ahol eddig semmilyen szervezetj; közegészségügyi munka nem volt bevezetve. Egyhangúlag megál­lapodtak abban, hogy az újonnan letöltendő egészségügyi központoknál a legmegfelelőbb az átlagos családgondozás szisztémája, mert Így gazdaságo­sabb és hatásosabb munka folytatható. Az egészségügyi központ elnevezés nemcsupán az"Egészségházat" jelonti, hanem egy körülhatárolt területen az összes egészségügyi munkát végző tisztiorvosi ténykedést és intéz­kedést. Az^egészségügyi központok munkaprigrammjába felvették az anya és csecsemővédelmet, az iskolai higiéniát, a tüdőgondozást és a szegény betegek ápolását. Tárgyalta a kongresszus az egészségügyi központok és a magángyakorlatot folytató orvosok között létesítendő együttműködés felté­teleit. Ott, ahol nincs elég orvos, a szükség szerint az egészségházak gyógykezeléssel ls foglalko z nafe,Továbbtárgyalva a kongresszus megegyezett abban, hogy a tisztiorvosokat külön fogják a jövőbenjciképezni mielőtt, mint egészségügyi funkcionáriusok működést kozdenénbk. Az egészségügyi testvéreket egyúttal betegápolónői kiképzésben is részesítik. A kongrosz­szus ezután egy öt tagu bizottságot választott, mely hivatva van a hatá­rozatok megszövegezésére, ennek az öt tagu bizottságnak tagjai lettek: dr. Johann Béla, dr. Boudreau /Geísf/, prof. Parisot /Nancy/, dr. Petrik I A /Zagreb/ és Stelier Mária testvér. A tanácskozásokat csütörtök este U végleg befejezték. /MOT/V. 4 / l

Next

/
Thumbnails
Contents