Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-28 [047]
-TOVÁBBT ARGYALJA A TÖRVÉNYHAT 03 ÁGI TANÁCS A KÖLTSÉG VETüST, |r, R" i p ka P^en'c föpolgámester kedden délután B órakor nyitotta meg a twvényhatpsaKSl tanács ülését. Javaslatára a gyöngyösi köszénbánya támadásainak f elfllvlzsg* latára hatos bizottságot küldött ki a törvényhatósági tanács és pedig B á n ó c z i Lászlót, B u d a y Rezsőt, D o r n e r Iruliát, H a r r e r Ferencet, Homonnay Tivadart és V á r*k o n y i Kálmánt. Azután folytatták az 1931 évi költségvetés III, fejezetének a városrendezésnek és tűzrendészetnek tárgyalását. Az első szónok *• o r n e r Gyuia volt, aki a városkép kialakításának fontos kér$éa\>«vel fcgialkojkott éa nagyvonal/^uan kiépített tervszerű programot kivént, mert esak ezá?ltal lehet a városrendezés eddigi hibáit kiegyensúlyozni, Szóbahózta a régi Piarista-épület lebontásának kérdését, kijelentette, hogy ehhez csak akkor járul hozzá , ha az épület területre vonatkozó végleges szabályozás már ké3zen áll. Indítványozta, hogy a város Íj felmérésére az l§3#»Ik évre felvett 50.00f pengőn kivül , 1931.-ik élűben ujabb 5#,§0© pengőt állítsanak be azzal a re odelkeiéssel, hogy az uj városfelmérés programk'szltési költségszámítási előmunkálatai fedezhetők legyenek, ami a .m^egyetemiies az országos földmérési szakférfiak bevonásával történjék. ^ A köbetkező felszólaló B ü o h 1 e r József volt,- Indítványozta hogy mondja ki a törvényhatósági tanács, hogy a főváree tulajdonát képező szántóföldeket és egyéb üres telkeket a: főváros lak'ói száméra alacsony bérösszeg ellenében kis parcellákban kertéseetl és üdülési •'ólokra átengedi*. Javasolta ezenkívül több uj park létesítését, igy a Bécsi-uti uj fővárosi házaknál, a Lövölde-téren, a Kolozsvári-üti városi házakhál.- kívánta, hogy a Vaskapu-utcát és a Zá^por-ut^át nyissák meg, balamint ax Noszlopy-utcá. nál. Kada-utcánál és Szíávl-utcánál lóvS téhglagyári gödröket temessék be, H a r r e r *erendc telekiegyzéki nyilvántartónak 193£ január 1-től keletkezett forgalmi értékek áiaj'Ján való u*61i elkészítését. Indítványozta és azt proponálta, hogy a polgármester Nagybudapest problémájának megoldása oéljáb^ól alakítson tanulmányi bizottságot. A tervsze.ru. és gazdaságos telekpolitika folytatásának lehetővététele cellából tellkyolitik&i alap létesítését óhajtotta, azzal, hogy ebben az alappan beutalandók lenné 1 * nek vagyonként a főváros ama ingatlanai, amelyknek különleges és végleges rendeltetésük nincsen, £ telekpoliti/a.kjl alapba utalt ingatlanok haszn63itása az alap jabáíia. történnék. ' w j B u d a y Pezső szintén a város uj térképezését kívánta a magánjogi, helyzet tisztázása céljából ós szükségesnek minősítette a függő* leges tagozat szabályozását is. E kérdéseknek előkészítésére a széliem! szükségmunkánál alkalmazásnál kerülő mérnökök felhasználását flavascltá. A vársofejlesztésnél azt az elvet képviselte, hogy a város a központból kiindulólag rendeztessék ne pedig kifelé terjeszkedjék. V á r k o n y i Kálmán az 1930-ik évre előirányzott ingatlaneladásokról kért kimutatást, valamint felvilágosítást arra, hogy aijövőre nézve ven-o hasonló terv. | « S i g) ő c z Jenő dr. polgármester vál«a»olt a felszólalásokra, kijelentette, hogy expanzív terjeszkedést a maga részéről, sem helyesli és nem is fogja elősegíteni. H e iy esne k tartotta D o t n>e r Gyula és B u ds y Dezső azon eszméit, hogy a belterületen lévő vlkkókat fokozatosán lebontsák. Nagybudapst megvalósítását nem tartja ugyan aktuálisnak, de bizonyos szükséges kapcsolatok előkészítését készséggel támogatja. ^jaután C s a r m a n n Ferenc tanácsnők reflektált az índitvá* nyokra, városi szántóföldekből kísérlet képen 50 holdat apró parcellákben igen jutányosán mér bérbe adtak, ennek azonban az lett a következménye, hogy a parcellákon a bérlők kezdetleges kunyhókat építettek lakásul, ami a város képétxtx rontja és á régi lóverseny-tér rossz emlékét idézi fel, » ahonnan csak nagy nehezen lehetett a hasonló kunyhókat eltávolitattni. * Kísérletet azonban tovább folytatják és legközelebb a kőbányai szölőte telepet fogják hasoló módon bérbeadni. A Vaskapu-utca megnyitásához szU4 séges treületek már majdnem mind rendelkezésre állanak, parkok ós gyermekjátszóterek lét%ltése rövidesen megtörténik, A külterjes fejlődést belterjessé alakítani a mai időkben rendkivül nehéz, ügyelnek azonban arra, hogv * a szabályozási tervek ugy készüljenek, hogy a város fejlődése blztoslttasaÓk, / ^->,TAO /folytatása következik/
