Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-23 [047]

A BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ELNOKVÁLASZTO ÜLÉSE

0 A Budapesti K

e

resk edelni és Iparkamara aBelatiny Artúr lemondása folytán szükségessé válott elnökválasztó ülését ma tartotta meg. Nagy Antal kamarai . » • alelnök elnöklete alatt. Nagy Antal megnyitó szavai után Madara ssy Beck Gyula báróikéreskodeImi osztály megbízásából kijelentette, hogy a kamara súlyát eme3/oV az a tény, ha az elnököt közfelkiáltással választanák meg. Annyival könnyebb ez, mert a bizalom egyhangúlag nyilvánul meg dr. Éber Antal mellett, akit nemcsak közélet^'múltja, tehetsége és onorgiája predesztinál az elnöki méltóságra, hanem az a tevékenysége is, amerret itt a kamarában kifejtett, különösképpen mint az üzemi bizottság elnöke, s az ő enerf

iájától várja azt, hogy acélos erejű gazdasági parlamentté válik a kamara, b e r Antal megválasztását ajánlta, (^*Jfa/(*£gj£, B e c s e y Antal aíL iparosztály nevében y^Madarassy Beck Gyula báró indítványához,, Éber Antal megnyilatkozásai az elmúlt napok izgatott hangulatában, amikor odakiáltott, hogy~defetizmussal nem lehet leküzdeni a válságot, csak optimizmussal^ predesztinálják 8t a kamara elnöki székébe. Az elnöklő alelnök azután feltetto a kérdést az elnök meg választására vonatkozólag, mire a teljes ülés egyhangú lelkesedéssel, közflelkiáltással Éber Antalt kiáltotta ki elnökül. *z alelnök konstatálván Éber Antal megválasztását, javasolta, hogy Éber Antalért egy küldöttség menjen el és hívja meg a teljes ülésre, A küldöttség Szénássy Béla, Vértes Emil , V a s I

n

re, S z u r d a y Róbert, Mé s zár os Győző és R e i n Károly kamarai tagok' ' részvételével ment el Éber Antalért, akit nagy lelkesedéssel fogadtak a kamara tagjai. Éber Antal-elfoglalva az elnöki széket -, hálás szívvel mondott köszönetet a kitüntetésért, amelynél nagyobb nem is érhette volna. A vllágválaságöf>k,- amelynek hullámait mi is érezzük*" diagnózisa mint a betegség legfőbb tünetét a nyerstermékárak katasztrofális zuhanását tárja elénk, amely nyilván a termelés ós fogyasztás: közötti harmónia megbomlására vezethető vissza. Emellett a technikai újítások munkanélküliséget idéznek elő ós ez a » . munkanélküliség, valamint a nyerstermékeket előállító osztályok jövedelmének lényeges megcsökkenése redukálják a fogyasztók vásárló erejét és ezáltal az ipari termelés méreteinek fönntartását. Nyilvánvaló, hogy a válság elhúzódását és elmélyülését az a Elszkrepancia magyarázza, amely a nyersanyagok árának és a kiskereskedelmi áraknak alaku lása között fennáll, mert abban az esetben, ha a fogyasztói árak éppen olyan arányban csökkentek volna, mint a nyerstermékek árai, akkor az árcsökkenés folytán beálló nagyobb fogyasztás szolgálhatna a gazdasági bajok gyógyszeréül. Ez a diszkrepancia azonban világ-jelenfrég, ^A legnagyobb igazságtalanság tehát a nagykereskedői és kiskeresked árak eltérő alakulásáért a magyar kereskedőkre ós kisiparosokra hárítani a felelősséget, holott ennek az eLté$Í áralakulásnak az összes államokbeli de különösen nálunk, világos okozója a közterhek súlyának ' J. őrlési megnövekedése. Ez a köztehernöve.kedSs oldugaszolja^közlekedöedények egymással való közlekedését, eltorlaszolja köztük az utat és ez teszi lehetetlenné, hogy a nagykereskedői árak csökkenése egyenlően hasson ki a fogyasztói árakra, - Csonkamagyarország közterheinek végösszege 193L5-bai 704 milliót, 1927-ben pedig 1206 milliót tett ki, az az 502 millió többlet az, amely az ár alakuláé egészséges érvényesülését lehetotlenné teszi* - Most jelent meg C s 1 z 1 k pénzügyminiszteri titkainak tanulmánya, amelyből megdöbbenéssel kell megállapítani, hogy két ország az, amelylakben a közterhek a nemzeti jövedelemnek legmagasabb százalékát Igénybe veszik, ezek Anglia és Magyarország, egyenként 22$-kal

0 1 /folytatása következik/