Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-21 [047]

HALÁLOZÁS i Özv.dr „Peregriny Jánosné, szül.Winkler Teréz, az országgyűlési gyorsiró-iroda néhai főnökének özvegye, f.hó 20-án 78 éves korában elhunyt. Temetése f.hó 22-én, szerdán délután négy órakor lesz a Kerepesi-uti temető halottasházából- Az elhunytban dr. Peregriny Géza rendőrfő tanácsos édesanyját gyászolja. /MOT/ Pro domo: A hir szives átvételét tisztelettel kéri a T^Szerkesz tőségektől a Rendőri Sajtóiroda. EGYHÁZI HÍREK BALTAZÁR DEZSŐ PÜSPÖK A NEMZET ÉS A FELEKEZETEK BÉKESSÉGÉÉRT. Sarkadról jelentik: Most már mintegy tiz napja járja a nagyszalontai református egyházmegye gyülekezeteit, hivatalos generális vizitácién 3 a 1 t a z á r Dezső dr. tiszántúli református püspök, az egyetemes konvent és T?^''ágoa* zsinat lelkészi vezére. A körút első állomásán,Komádiban, Fráter László dr., 8 sonka-Bihar-megye alispánja fogadta a^ püspököt, akinek kíséretében voltak egyházi részről: Makláry Karoly,egyházkerületi lelkészi főjegyző, Futó András püspöki titkár és Szabó István, a n<szalontai egyházmegye esperese; világi részről: Berki Gyula dr .kormán yf ótanácsos, országgyűlési képviselő, ref. egyházmegyei tanácsbiró, Tatár Balázs, egyházmegyei gondnok, c.tankérületi főigazgató, Zih Károly és Tatár Géza foszolgabirák. Kornádi, Körösnagyharsány, Ugra, Mezőgyán, Geszt, Sarkadkeresztur, s Kötegyán meglátogatása után Sarkad került sorra, ahol Nagy Zoltán községi főjegyző, továbbá a helyi református lelkész mellett Tátrai Károly, a gyutai evangélikusok lelkésze fogadta a püspököt, aki a küldöttségek előtt nagyszabású beszédben vázolta egyházpolitikai felfogását. A felekezeti békéről szólva, Baltazár Dezső dr, püspök kijelentette, hogy az egyetemes nemzeti érdekeknek alá kell rendelni a felekezeti érdeket,, s az egyházaknak n m egymás ellen kell küzdőn lök, hanem egymás mellett, egymást segitve kell az ország sorsát megjavítani. - Külföldi útjaimon mindenütt arról győződtem meg, úgymond a továbbiakban Baltazár Dezső, hogy a nagy nemzetek mindinkább belátják azt a világtörténeti tévedést, amely a trianoni békében fejeződik ki. E világnemzetek körében a legjobbak máris szégyenkezve gondolnak Trianon igazságtölanságaira és nincs messze már az idő, amikor a fasviz lóért indított felvilágosító harc megtermi gyümölcsit. Tökéletesen tudatában vagyunk annak, végezte szavait a püspök, hogy társadalmi ogység, felekezeti békesség fenntartása nélkül kifelé sem tudjuk azt az erőt mutatni, amoly imponáló hatalommal készteti jobb belátásra, a revizió akceptálás ára a nyugati hatalmakat. /MOT/F, —