Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-20 [047]

- A második lehetséges megoldást a:.; európai exportállamck Varsóban tárgyalták, később Genfbe;-, is tárgyalásra került., ez a Briand által felvetett Páneurópa- gondola';' gazdasági megvalósítása lenne mezőgazdasági téren. Preferenej.ális szisztémáról van itt szó, amely abból áll, hogy az európai ipari államok bizonyos preferenoját adjanak vámkezelés szempontjából a?, európai agrárexport államoknak. Ami előidézné azt, hogy az ipari államok magasabb áraiban rész sülnének az európai exportállamok a tengerentúliakkal szemben* Ez azzal járna, hogy az exportországokban ÜK gállapodnék az az érsülyedés, amely ment hónapok 6ta tart és magasabb árjegyzések "

r '.11 nának lehetővé» Ez annál inkább lehetsége ges, mert az európai termeiéJ az európai fogyasztásnak o3ák egy részét fedi, a felénél is kevesebbet; ilyen körülmények kőzött tehát a pref erenciáll3 szisztéma megválós1ti sa is lehetséges, Természetes, hogy a mezőgazdasági exportállamokkal szemben azt a viszontköveüelést vál^aszs! ki , hegy ők viszont az európai ipari országok exportját részesítsék preferenriiában más országok exportjával szemben. Ez a szisztéma sem lehetetlen, hiszen akkor, amikor látjuk, hogy a brit birodalom a saját határain belül preferenciális rendszer kidolgozásán fáradozik, amikor halljuk és olvassuk, hogy az angol tlrcpdalmi konferencián Kanada delegátusa olyan javaslatot tesz, hogy'az anyaország tiz százalékos pereferenoiát adja Kanada és egyéb dominiumok mezőgazdasági exportjának, amellyel szemben a dominiumok tiz százaiékos preferenciát adnának az anyaország i pari exportjának^ ha ez létesülhet egy birodalom keretén belül, olyan birodalombanban, amely külön államokból áll, amelyek vámhatárokkal veszik k^rül magukat az anyaországgal szemben is, akkor létesülhet Ilyen preferenciás szisztéma mis vonatkczásbanqf is, Ha ez az angol terv megvalósulna, áttérné a legtöbb kedvezmény elvét, de ha ez lehetséges az angol birodalmon belül

; ugy szabad les? megtenni az európai preferenciális szisztéma keretén télül is. A lentebb kedvezmény elve ma még dogma és minden esetre hosszabb időt vesz igénybe, mig a világ ennek megdöntésével J áttérhet a a preferenciális rendszerre, - A harmadik megoldási mód ennek az általános európai rendsz nek a helyi megoldása Lenne , .a :az reg 3 oné 11 s megegyezé.sek lótesitése- Ezeket a trianoni szerződés Magyar ország részére lehetővé teszi, Az osztrák magyar monarchia :

;ulajdonkéoper ilyen preferenciális alkotás volt gazdasági téren. Megvédte Ausztria iparát én védelmet nyújtott Magyarország mezőgazdaságának. Ezt a szempontot a leül ön .'émterü.l et álláspontján íevők is tekintette vették, - Mi a magyar kormány álláspontja o három megoldás lehetőségeivel szemben. A magunk részéről támogatjuk mind a három lehetőséget, mert akármelyik jön létre. MagyáJ*or,szágjrs csak előnyös lehet

t Ez volt az 0 ka, hogy résztvettünk azon a k:nferenclán , amely a nyár folyamán az agrár államok között folytt sőt tovább meryek^ a magunk részéről kívánatosnak tartjuk és sürgetni fogjuk, hogy egy világkonferencia tartassék, sec mert meggyőződésűm szerint, amikor a mezőgazdasági világprodv-kció túlnyom nagy részét Kanada, az Egyesült Államok, Argentína és Ausztrália dobják a piacokra, kívánatos, hegy e nagy kor. ^rensekkel kérésük a megegyezés lehe tőségét; látnunk kell, hogy ez 3 ftegoldáís megy-e, hogy esetleg más megoldásokhoz nyúlhassunk, ha ezen az uton nem boldogulunk, Támogatjuk azokat a javaslatokat is, amelyek az európai pr^fer^noiális rendszer megvalósítását kívánják a mezőgazdaság érdekében és megoldást keresünk a haramadik metódus segíted gével, amennyiben azoknál a kereskedelmi politikai tárgya. 1 ásóknál, amelyeknek küszöbén állunk, egyik ós másik vonatkozásban ilyer preferenciális rendszernek a megalkotására vonatkozó javaslatot fogunk felvetni és igyokezn'. fogunk azokat megvalósítani. Ez az egész azonban remcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is« A preferenciális szis:téma politikai momentumokkal is telítve van, Magyarország sohasem fogja szem elől téveszteni, hogy mikor ezekről a gazdaf-ágpolitJ.kai kérdésekről tárgyal, melyek azok a politikai momentumok, amelyek a nemzet élete szem-pontjából reánézve kötelezők, /Folyt,köv,/