Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1
1930-10-04 [046]
5. törvényszéki kiadás . // J> O Budapest, 193o« október 4. PURCSÜ AUTÓGAZOLASI ÜGY % BÜNTETáTÖR VÉNYSZÉKEN. A büntető törvényszék Krayzell-tanácsa ma tárgyalta Czuczor István poffőr ügyét, aki ellen gondatlanság bél okozott súlyos testi sértés vétségé' címén indult meg az eljárás,mert az elmúlt év nyarán a Szépvölgyi-uton elgázolt egy Pasics János nevü napszámost, aki olyan súlyos zuzódásokat szenvedett,hog:/ több mint egy hónapig állott orvosi kezelés alatt, A gázolás igen szokatlan körülmények között történt, Czuczor este tiz óra tájban autójával meg akart fordulni az uttestén és ezért hátrafele vezette az autót. Az egyik utfordul°nál szolgálatot teljesítő rendőr hevesen gesztikulálva kiabált feléje valamit, amit a soffor nem értett meg, a követpező oillanatban aztán recsegést hallott és érezte,hogy az autó valamiben megakad. Azonnal lefékezett, leugrott a kocsiról és legnagyobb megSöbbenésére látta,hogy egy,az uttestén fekvő embert gézolt el. A nyo mozás során aztán megállapították, hogy Pasics János teljesen berúgva feküdt az uttestén, : *. ós igy nem is figyelhetett a feléje közelgő autóra, k büntetőbö'rvényszók a bizonyítási eljárís adatai alapján az enyhítő körülmények beszámításával mindössze ötven pengő pénzbüntetésre Ítélte el a soffőrt. /MOT/Ma. A HALÁLRA ÍTÉLT ARZENES SERIMÉ ÜGYE A T.áBLA ELŐTT. Tegnapelőtt hozott a szolnoki törvény szék felmentő Ítéletet egyik ujabb arzénperben, ma délelőtt a legelső arzénos ügyök egyike került a királyi Ítélőtábla elé, B, Szűcs Lídia tiszakürti asszony ellen azért emelt gyilkosság büntette cimén vádat az ügyészség, mert 1926 októberében anyját és apját, akiknek a? eltartása rcáhárult, megölte. A vádirat szerint B, Szűcs Lídia öreg szüleit nem szívesen gondozta, többször panaszkodott ismerősei körében, hogy nagy teher számóra a két ©regember ellátása és végül megfogamzott benne az az elhatározás, hogy - amint akkoriban divott azon a vidéken, - arzénnel pusztítja el az öregeket. Néhánynapi megfontolás után anyjának teában, apjának borban adott be arzént - szólt a irádés bár a két üregember halála után konkrét bize-j/iték nem merült fel Szűcs Lidia bűnössége mellett, az ügyészség kétrendbeli gyilkosság büntette címén vádat emelt ellene,mert a közvetett bizonyítékok egész láncolata Szűcs Lidia ellen szólt. A szolnoki törvényszók a bizonyítási el járás lefolytatásba után meg is állapította Szűcs Lidia, férjezett Seri Lajos né bűnösségét ós o súlyosító körülményekre és az előre megfontolt, konokul végrehajtott gyilkosságért halálra itélte^őt. Az Ítélet ellen a v édők és az elitélt felebbezést jelentett be és igy került az ügy a királyi Ítélőtábla Gadé-tanácsa elé. , , , .. . /Folyt. kov./M. SERÉLI JUSZTINIÁN HERCEGPRÍMÁS A ? BLA ELŐTT B MEGNYERTE MINT /XPERES AZT A HÚSZEZER PENÖÖS PÖRT, AMELYET MINT A KASSELIK /:LAPÍTV 4NY TÖR V'ÍNYES KEZELŐJE ELLEN INDÍTOTTAK. Saly-Sohaudek Ferenc budapesti lakos 1930 márciusában polgári pert indított jogi képviselője: Mosonyi Kálmán dr. budapesti ügyvéd utján Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás, mint a Kasselik Ferenc és K as3 eiik Erzsébet féle alapítvány törvényes kezelője ellen, 20 ezer pengő tőke és járadékai iránt. A budapesti törvényszék Marczelly tanácsa előtt folyt az érdekes prr, amelyben a hercegprímást dr. Heln István budapesti ügyvéd képviselte.A felperes előadta keresetében, hogy a Kasselik féle alapítvány megalapítói az önhibájukon kívül elszegényedett családok, elsősorban pedig a Kasselik család rokonai segélyezését tették az alap kezelőségének kötelességévé. Az alapitókkal a felperes rokonságban áll, ennek ellenére - adta ele kereset eben Saly. Schaudek Ferenc - az "alperes olyan csekély összeggel segélyezi, amely a megélhetéséhez nem elegendő; a segély három éven át összesen 200 pengőt tett ki, Többizben kerté állítólag a segély felemelését, de ez sikerre nem vezetett. Elmaradt segély cimén hnszezer pengőt követel és ezenfelül 193o. január 1-től kezdődőon havi 5oo pengőt A hercegprímás ügyvédje a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy a felperes az örökha gyókka 1 olyan rokonságban állana, amely előjogot biztosítanak szamára a segelyigényre. Az alapitólevél a hercegprímásnak szuverén jogot ad a segélyezendők kiválasztásában és a segélyezés mértékében. Ennek igazolás ára bemutatta dr. Hóin István, az -,1 api télével hiteles másolatát, /Folyt .köv./ Ky.
