Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1
1930-10-04 [046]
3. törvényszéki kiadás. Budapest,193o, okt°ber 4. BOROS LÁSZLÓ DR. FŐSZERKESZTŐ TILTOTT KÖZLÉSI BÜNPÖRÉBEN A FŐÜGYÉSZSÉG VISSZAVONTA A FELEBBEZÉST S IGY AZ ELSŐFOKÚ FÖLMENTŐ ÍTÉLET JOGERŐSSÉ VÁLT. Az Esti Kuric 1928 évi május 22-iki számában "Nagy István ügyében a vád tanács előtt az ügyészség tiz ügyvéd ellen is vádat emelt" címmel közleményt jelont meg, amelynek x közíése miatt a budapesti királyi ügyészség tiltott közlés vétsége elmén vádat emelt Boros László dr,, a lap felelős szerkesztője ellen. A vádirat azt hangoztatta,, hogy a cikk olyan bírósági intézkedésekről számolt be, amelyek non tartoznak a nyilvánosság elé, a szerkesztő viszont a nyilvánosságrahozatal engedélyezése iránt nom fordult kérelemmel a vádhatósághoz. Boros László dr. a büntetötörvényszék Kéry-tanácsa előtt megtartott főtárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, kijelentette,hogy a sajteközlcményt "nem Ő irta, közlés ö t nőni ő rendelte cl. A közlemény szerzőjének kilétét nem sikerült megállapítani. Az ügyészség a tárgyalás során azzal érvelt,- hogy a napilapokban a felelős szerkesztő tudta és beleegyezése nélkül általában hírlapi köz lemények nem jelenhetnek meg, Így a tiltott cikk leközléséért a felelős szerkesztő felel. A törvényszék a vádlott szerkesztőt az ellene emelt vád aloi büncsel elcnény hiányában felmentette azzal a megokolással, hogy a felelős szerkesztői minőség önmagában véve nem alkalmas ebben az eset' ben a bűnösség megállapítására. A lapszerkesztésben a felelős szerkesztőnek más újságírók is segitenek és igy kétségtelenül nem óllapitható meg, hogy a szobanfoogó cikk közléset melyik szerkesztő rendelte el. A fokozatos felelősség elve viszont kizárólag sajtódeliktumokben állhat meg, közönséges büncs elekményekre, mint aní ilyen a tiltott közlés vétsége is, nem vonatkozhatik. A törvényszéki Ítélet ellen a vádhatóság felebbezéssel ólt és a királyi ítélőtábla Gadó-tanácsa a mai napra tűzte ki az ügy felebbvitell tárgyalását. Az érdemleges tárgyalást azonban a táblán nem tartották meg, mert Kóler Béla dr. királyi főügyész bejelentette, hogy az ügyészség felebbezésót visszavonja. így az elsőfokú fölmentő itélet automatikusan jogerőre emelkedett. /MOT/Ky. KIDOBTÁK A KORCSMÁBÓL, HARMADNAPRA MEGHALT: BÁNTALMAZÓJAT MÁSODFOKON KILENC HÓNAPI BORTÖNRE ÍTÉLTÉK. Kiss Pál kocsis 1929 július 6-án estefelé néhány barátjával és egy nővel betért Queda Henrik kőbányai korcsmájába. Alig ültek le,a korcsmáros azzal fordult hozzájuk, hogy az egyik garázda vendég eltávolításában legyenek segítségére. Az izmos xV iss Pál nyomban vállalkozott a feladatra, odalépett a garázda vendéghez, egy másik - előtte ismeretlen - vendéggel együtt jobbrói-balrói karonragadták és nem éppen barátságos módon kilóditották a korcsmából, A garázdálkodó korcsmai látogató, név szerint Koponics Béla gyári munkás és éjjeliőr négykézláb került ki az utcára, néhány pillanatra eszméletlenül torült el a földön és eközben egyes szem tanuk állítása szerint a másik kitessékelő, Furtner Imre sertésetető munkás, akiv el Koponicsnak még bent a vendéglő ivójában bizonyos differenciái voltak, most elégtételt vett az eszméletlenül heverő emberen és néhány pofont mért le az arcára. Koponics percek múlva magához tért, a maga erejéből hazament lakására éo feleségének rossullétről panaszkodott, de a korcsmában történtekről egy szóval sem emlékezett meg. Koponics Béla másnap hajnalban felkelt ágyából és a következő pillanatban mint egy zsák, egész hosszában hanyattvágódott, mire pedig a kihívott mentők a kórházba szállították, útközben meghalt. A budapesti királyi ügyészség Kiss pál és Furtner Imre ellen halált okozó súlyos testi sértés büntette cimén bűnvádi eljárást indított., A büntetőtörvényszéki főtárgyaláson a két vádlott tagad ta bűnösségét, A törvényszéki r.rvosszakértők rámutattak, hogy a sortett elhalálozása előtt egy vagy két nappal koponyatörést és agyzuzódást szenvedett, ennek foly tán a vérerek egyike az agyában megrepedt, a vér lassan-lassan olyan nagy nyomást gyakorolt az agyára, hogy ez tökéletesen megmagyarázza a sértett másnapi összeesését, majd rögtönös halálát. A bíróság ennek ellenére nem látott okozati összefüggést a korcsmából való kitessékelós 03 Koponics Béla másnapi el halálozása között s a vádlottakat felmentette., A tábla Kállaytanácsa most Vargha József dr. királyi főügyész vádbeszéde alapján Kiss Pál elsőrendű vádlottat bűnösnek mondotta ki a halált okozó súlyos testi sértés bűntettében és ezért kilenchónapi börtönre ítélte.Furtner főimentésőt a tábla jogerősen helybenhagyta, A tábla ítélete jogerős ,/MOT/Ky. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció • •
