Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-04 [046]

MAGYAR NYÜLKIVITEL OROSZORSZÁGBA. A Tenyészállatvéaár telepének egyik pavillonja szombat reggel érdekes esemény színhelye volt. Egy bécsi állatkeres kedö cég megbízottja vett át 635 nyulat, mint egy négyezres vételnek első szállítmányát, ennek hátterében pedig rendkívül érdekes üzlet áll, amely megvilágítja a szovjetkormány gazdaságpolitikájának kétségbeesett erőlködését, abban az irányban, hogy az összeomlott oreaz gazdasági életbe valami életet pumpáljon.-^. * ».'.'';•, . » ómagyar kiviteli intézet révén négyezer darab nyulat vásárolt egy magyar állatkereskedő cégtől, amely a Magyar Eázinyultenyésztők Országos Egyesületének segítségével tudta csak összeszedni a kivánt mennyiséget. Az Üzlet hátterét az egyesület elnöke a következőkben világította meg munkatársunk előtt: i A<V+\ÍL) - A ' '/tenyésztés terén az utóbbi években hirtelen konjunktúrát figyelhettünk meg. Amig ugyanis az állattenyésztésnek minden ága válsággal küzd, a nyultenyósztés olyan méreteket öltött, amely minden várakozást felülmúl. Amerikában a legatébbi három évben 3 millióról 25 millióra emelkedett a nyulállomány, Hollandia élőnyulkivitelének értéke ugyanez idő alatt 6C0.0CC holland forintról 5 millió forintra emelkedett, maga Hollandia évente 75 millió darab nyul húsát fogyasztja el, aminek oka annak a felismerésnek rohamos elterjedése, hogy a nyúlnak, ennek a rendkívül szapora és olcsón tenyészthető állatnak nemcsak bőrét lehet hasznosítani, - hiszen az Ö3szes szőrmék 00 %-a birka és nyulbőr - hanem a husa Is a legtéplálóbb, amennyiben fehérjetartalma az összes husók között a legnagyobb. Ezzel magyarázható, hogy egyedül rárisban IGOr millió darab nyulat adnak el évente csupán a nyilvántartott huselárusitó helyeken. A nagy konjunktúrát Németország már ki is használja tenyésznyulak exportálásával, amelyeknek darabja 40-50 márka. "Itt Magyarországon tiz pengő az ára. "Hangsúlyozni ke 11 egy kis gazdaságban évente 50-60 nyulat úgyszólván ingyen lehet tenyészteni, mert a nyul tápláléka olyan anyagokból kerül ki, amelyek sokszor nem is értékesíthetők, Magyarországon a nyultenyésztés fellendülésének óriási jelentősége volna, mert Magyarország tömérdek nyúlszőrt és nyulbőrt importál. .Szőrmében, keztyüben és egyéb kikészített és feldolgozatlan nyulbőr ben évenkint több mint kétmillió pengő értéket ^ós ami kevés nyersnyulbőrt kiviszünk, azt feldolgozva vásároljuk ismét vissza. Emellett a nyultenyésztés valóságos jótétemény volna a falu. népére, hiszen két anyanyui és egy baknyul szaporodása egy évben 50-60 nyulat tesz ki, ez pedig élősnlyban 12P kg,t.»jelent, aminek 65 %-a elfogyasztható hus . Ebből is látható,/hogy nyultenyésztés mellett egy család egész évi húsellátása úgyszólván sémibe sem kerül, a falun B tüdővész hatalmas ellenséget találna magával szemközt, emellett pedig a nyul bőréből ruhára is telne. így például egy nyul bőrét 80 fillérért ki lehet készíttetni szarvasbőrrel ebből pedig 1 pengő 50 fillérért keztyüt lehet varratni, "1 fvwft? <*> h/r^xüb, ;>a/ -.Ez a nemzetgazdíisá-*gi haszon az oka a nyultenyésztés fellendülésének az egÓ3z világon általáéban, 8z orosz kormány óriási nyulvásárlásainak pedig az a magyarázata, hogy Oroszországban oly nagy a nyomor és a hushiány, /a marha átlagsulya feleakrkora sincs,, mint Európa más or3zágalban/hogy a szovjet most a nyultenyésztés rmeghonositásával akarja biztosítani a falu^ népének húsellátását. Éppen ezért tízezres tételekben vásárolnak tenyésznyulakat. Most egy bécsi cég négyezer nyúlból álló próbászállitmányt vesz át, amely ha Oroszországban bevájjik, további 43.000 nyul kivitelére van kilát ásunk

f hasznára a magyar külkereskedelmi mérlegnek és a nyultenyésztés Magyarországon való népszerüsité3ének, amelynek népegészségi, népjóléti és nemzetgazdasági előnyeit Magyarországon ismerték fel a legkevésbé. /MOT/B. P Az történt ugyaniba, hogy egy bécsi állatkereskedő cég, amely /<•' a moszkvai kormánnynak szállít élő nyulat