Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-03 [046]

GINO ÓubcHETTI OLnSZ IRO iá LAPSZERKESZTŐ ELŐADÁST TARTOTT A l.I^GYAR KÜLÜGYI TÁRS nS ÁGBAN AZ OLáSZHIÁGYAR BARÁTSÁGRÓL Gino Cuc. chotti neves olasz Író) drámaíró, iublicista ós lapszerkesztő, a "RÍvista della Vonezia Tridontina" cimü olasz folyóirat főszerkesztője, a "Popolo d' Itália" j valamint a "Gazzotta del Topolo" ós több más oljcsz napilap munkatársa, aki Ólaszorszá gban eddi/- több mint 40 előadást tartott a trianoni békeszerződés revíziójának szükségessé** géröl, - a Magyar Revíziós Liga meghívására és vendégeként csütörtökönBudapestre érv-kezott> hogy a magyar föv-JCesban és a. nagyobb vidéki eaporiumohban előadásokat tartson a ma-yai?-olá.szf)ar&tság eredetéről^ okairól és céX' jairól, az illusztris vendég első előadását pénteken délután 6 órai ke fedet** tű tartotta mog a Magyar Külügyi Társaság tanácstermében. A nagytermet nagyszámú és előkelői, hallgatóközönség töltötte meg, amelynek soraiban egyebek közt megjelentek: Lukács György v.b.t.t. , Jánky Koc^örd ny. lovassági tábornok, a honvédség volt főparancsnoka, Kémes Antal címzetes ttüspök, Eöttevényi Olivér ny, főispán ügyvezető alelnök, Bálás György 'járó ny, táborszernagy, továbbá a Budapesten megalakult olasz Fasció ké.viseletében: Pignnatelii dl Montocalwo herceg elnök, Brellich Dall* Ásta , Ma. yarorsz on elő olgrsz professzor, Melocco Attendie, az olasz követség, képviseletében: Vigmár Antal sajtófőnök, ezenkívül: Némethy Károly v.b.t.t., Nuber Sándor m e gha t a Ima z o 11 Ainiszter, Guilleaume Árpád ny. altábornagy, Gömöry-Laiml László külügyminiszteri tanácsos, Fest Aladár ny, miniszteri tanáceos, Zambra Alajos, Faluhely! Ferenc, Dcnáth Gyula egyetemi tanárik, Móritz Péter ny, fŐkonzul, Nagy Miklós képviselőházi könyvtárigazgató, Fali Endre a Revíziós Liga főtitkára, Lipovnitzky Pál külügyminiszteri sajtóelöadó, Horváth Elemér dr. chlkágoi hazánkfia és számosan mások. A nagyszámú közönség,- amelynek soraiban sok ne is jelen volt, lelkes élj önzéssel fogadta a terembe lépő, markánsarcu, temperamentumos fellépésű olpsz irót, akit a hallgatóság nevében az elnöki* Pékár Gyula ny. miniszter rövid olasz aoszédddl üdvözölt. Gino Cucchetti ma-" gyár nyelven mondótta el előadásáfaak bevezetőrészet, amelyben rámutatott, hogy a Éágyar és az olasz nemzet közös múltján ós közös érdekein , valamint az ő szeri-lyes rokonszenven kívül, mé . egy hanaadik wrős kapcsolat is fűzi őt a magyarsághoz: a hála érzése. Életét ugyanis ogy magyar embernek, a legkiváló:.'.; magyar sebésztanárnak: V ,e r e .b é 1 y Tibor dr.-nak köszönheti, aki csodálatos kirurgiai művészetével megmentotte, amkor életéről már az összes olasz, orvosok lemondottak, "zután áttért az előadó előadásának voltaképpeni tárgyára: "Az olasz-magyar 'arátság, eredet^enk, okainak és céljainaiismertetésére." Gino G u c c h e t t i előadásának ezt a részét olasz nyelven tartotta meg; és felolvasását történelmi visszapillantással kezdte meg, amelynek során azt hangoztatta, hogy val°ságogs históriai végzettszerűség volt az, ami a magyar és az olasz nemzetet ezer éven át újra -mog újra összekapcsolta. Szellemesen ós mélyenjéró logikával fejtegette, hogy a két nemzet történelmének mindig azok voltak és csak azöfc is lehettek a szerencsés és termékeny korszakai, amelyekéén Olaszország és Magyarország baráti viszonyéari állottak egymás mellett. Jtz összeomlás után Magyarország visszanyerte függetlenségét, ennek azonban igen nagy árát adta, hiszen o trianoni békediktátum területének kétharmadától megfosztotta az országot. Perfid mesterkodósnok minősítette a Kisa.Jint«nbeli sajtónak azt a manőverezését, amellyel minden ehető és lehetetlen alkalmat megragad, hogy az olasz-magyar barátkozás háborutelőkészitő fegyverszövetségként tüntesso fel; - jóllhhot egyre inkább nyilvánvalóvá lesz, hogy az igazi békének csak azok a barátai, -akik a revíziót sürgetik, másrészről pedig azok, akik a bókepaktumok érinthetelensegének a logf "natlkuSaéb hirdetői /> Európát ujabb háborús katasztrófa felé.taszitják. Mussolini volt az, aki hivatalos helyréi elsőnek enunciálfca, hogy a békeszerződés nem lehet sirkő valamely nemzet fölött. Grandi olgrsz külügy mii* niszter hangoztatta először komolyan az általános fegyverkezes csökkentésének szükségességét, - de ezek a jószándéku tervek éppen a kisantanbeli államok lCgfőbb patrónusának: Franciaországnak a merev ellenállásán hiúsultak meg. Gino Cucch.;tti ezt követóleg a Benes-f éle politika és a^pánszlávizmus Európát fenyegető veszedelmét rajzolta meg a feszülten figyelő ha 1 lg«tóközönség előtt §a ónnak a meggyőződésének adott kifejezést,' hogy a revizió gondolata előbb utóbb feltétlenül diadalmaskodik s a magyarok M /folytatgs/