Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-02 [046]

FODOR L ASZ LO IRÓN AK , A BÖLC3ÖEL SZERZŐJÉNEK A FOGORVOSOK ELLENI BE­CS ÚLETSERTÉSI BÜNPŐRÉBEN A TÁBLA HELYBENHAGYTA AZ ELSOBIROSAG FELMENTŐ­STELETÉT. Fodor László írónak az 1928 év július 16-án a Szinházi Elet cimü heti­lapban megjelent a BölcsÜidal cimü színdarabja. A színdarab egyik jele­nete miatt a Budapesti Fogorvosok Egyesülete sajté utján elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés vétsége cimén büntetöpört inditott* A Bölcsödal cimü darabnak azt a jelentet kifogásolták a vádlók, amely­ben a darab egyik főszereplője egyebek közt a következőket mondja: "Volt egy jobar^tom, zseniális fiu volt, a rák szérumát akarta felfe­dezni, de jött egy nő es erre teljesen olzülött." Kornél /a szinda rab másik szereplője/: "Alkoholista lett?" Gergely főszereplő: "Még ennél is rosszabb. Fogorvos! Nom iszik, - plombál! Reggeltől estig egy nő miatt!"- A budapesti büntetőtörvényszek Törcky t nácsa előtt megtar­tott főtárgyaleson a vádlott világhires tró kategorikusan kijelentette, hogy a fogorvosok tisztes testületét és általában a magyar fogorvosi kart nom akarta megsérteni. A törvényszék a vádlók túlérzékeny felfo­gásának alpjára nem helyezkedett, mert - amint felmentő Ítéletében meg­okolja, - az ilyen túlérzékenység honorálása már az iröi szabadság meg nem engedhető korlátozására vezetne, A törvényszéki folmamfS itelet ellen a fogorvosi testület elnöke fwlobbezést jelentett bo. Külön elj rás tárgyát képezte az a jogi kér­dés, mennyiben jogosult a fogorvosok testülete a magyar fogorvosok ne­vében ilyen szempontból eljárni, A kérdést a királyi kúria a fogorvo­sokra, illetve az azok részéről fellépő és magáninditványt tevő vádlók­ra nézve kedvezően döntötte el s igy ma a budapesti tábla Gadó-tanácsa foglalkozott másodfokon ezzol, - az egész magyar i rói és szinés z-vilá­got érdeklő, nem mindennapi bünpörrel. Mielőtt a táblai tárgyalás megkezdődött volna, Gadó István tanácselnök felhívta a szembenálló felekot, - egyrészről a személyesen megjelent Fodor László irót és jogi keoviselőjót, Salusinszky Gyula dr, ügyvéde, - másrészről pedig a fogorvosok nevében eljáró Mándy István dr , ügyvédet ? hogy amennyiben lehetséges, intézzek el kölcsönös nyilatkozattal, békés uton az ügyet. Rövid szünet után nyilt meg újra a felebbviteli tárgyalásxx ós ekkor Fodor László Gadó István elnöknek bejelöntette, hogy ahhoz a nyilat­kozatához, illetve vallomestetoléhoz, amelyet az elsobirósági tárgya­láson tett meg, sem hozzátennivalója, sem abból elvennivalója nincsen. Minthogy ezt a ity ilatkozattótelt a fogorvosi testület képviseletében megjelent Mándy István dr. ügyvéd nem fogadta el, - Gadó István elnök megnyitotta az érdemleges t argya l,s t .Soóky József dr. királyi Ítélőtáb­lai biró ismertette a bünpör vaskos kötetre rugó iratait, ma jd a feleb­bező M ándy István dr. mondotta el vádbeszédet. A fogorvosok ügyvédje azt bizonygatta, hogy az eset elbirálása szempontjából közömbös, vájjon a vádlottnak volt-e sértő szándóka vagy sem. Nem lépne fel véleménye szerint itt senki sem vádlóul, ha az iró a magyar fogorvosi rend eset­leges általános hibáit tette volna perzsiflázs tárgyává, amint hogy Shylock bankár meghurcoltatása miatt sem léphetne fel egyetlen pénz­intézeti vezérigazgató sem. A színdarabban azonban nem a fogorvosi mű­ködéssel összevágó hibák ostorozasáról van szó, hanem a szerző a fog­orvosokat az alkoholistákkal hasonlítja össze. Salusinszky Gyula védő ezzel szemben rámutatott, hogy Fodor László darabja az egész müveit világot b ejárta és a fogorvosok sehol sem emeltek panaszt miatta. A táblr. űttcLó-tanácsa hosszas tanácskozás után hoztameg Ítéletét, amely szerint az elsőfokú Ítéletet helybenhagyja, Gadó tanácselnök részletesen okolta meg a táblai Ítéletet Hangoztatta, hogy a tábla nem osztja azt a nézetet, mintha az Írónak minden szabad volna. A tábla a tanszék-, sajtó- és szólásszabadságot a maga részéről is a legnagyobb tiszteletben tartja, - de ez a tábla fel­fogása szerint nem jelenthet szabadosságot, mert ezeknél a szabadság­jogoknál sokkal magasztosabb ideálok is vannak. A törvény például ál­talában tiltja más egyén jogának megsértését és ezt az elvet többre kell becsülni, mint akar magát a sajtószabadságot is. Minden irásmü, akár hirlapi cikk, akár irodalmi mü, jogtalanná válhat, mihelyt beleütközik olyan tételes jogszabályokba, amelyek az egyes ember, az egyes állam­poTígár jogait sértik, /Folyt .kö v./Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents