Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-02 [046]

KENYSZE ÍE GYEZSEGEK. A budapesti királyi törvényszék megindította a kényszeregyezségi eljárást : - Maczner Ignáené született Popper Hona /Szondy-utea 19./ be nem jegyzett füsr-orkereskedő, - Déri Dezső /iskola-utca 33./ be nem jegyzett div at árukereskedo ellen. Vagyonfelügyelő mindkét ügyben ifj. Nagy Béla dr. ügyvéd; követelések bejelentése október 21-ig az OHE-nél. - Székely Andor /Teréz-körut 24/a./ be nem jegyzett cipőkereskedo ellen ugyancsak megindult a kényszeregyezségi eljárás. Vagyonfelügyelő Robitsek Sándor dr. ügyvéd; követelések bejelentése október 22-ig az OHE-nél, - Steiner Zsigmond /Dob-utca 16./ be jegyzett gumi és kötszernagykereskedő cég, valamint Márcz József /Baross-uto a lo9,/ mézeskalácsos és cukrász kenyszeregyezségi ügyében a tö rvényazék jóváhagyta az 5o-5o százalékos kvóta alapján létrejött egyezséget és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 6oo pengő 18 fillérben, illetve 272 pehgőben állapította meg. - Pischer M<pric /Gróf Tisza István-utca 11./ bejegyzett cég és ennek egyedüli tulajdonosa: Fónagy István kényszeregyezségi ügyében a törvényszék jóváhagyta a létrejött magánegyezséget, az eljárást befejezetté nyilvánította és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 4ooo pengőben állapította meg. - Taub J

enő /Berlini-tér 6./ be nem jegyzett ékszerkereskedő ügyében a törvényszék az eljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő diját és kiadását 463 pengő 89 fillérben állapította meg. - Koch Fülöp /Vilmo3 császár-ut 13./ gazdálkodó és Pál &ugó /Hegedűs Sándor-utca 15./ asztalosmester kényszeregyezségi ügyébai az egyezséget jóváhagyó végzÓ3 jogerőre emelkedett és a törvényszék az eljárást mindkét ügyben befejezetté nyilvánította, - Meitner Samu /Hajós-utca 11./be jegyzett cipőnagykereskedő ügyében ^október 3o-án, d.e, fél 11 órakor Kuns t Győző dr, törvényszéki biró előtt, - a Rab csokoládégyár /Práter-utca 67,/ bejegyzett cég ügyében ugyanezen a napca déli 12 órakor . Czerman András dr, törvényszéki biró előtt lesz uj tárgyalás. /MOT/ PONGRACZ JENŐ BARó ES RUDNYANSZKY JÓZSEF B/Ró ÉRDEKES BÁRBAJÜGYE. Rendkívül érdekes ügyben hozott ma a bűnt etőtörvényszég Bigner-tanácsa Íteletet, kz 03et előzménye ^az, hogy Pongrácz Jenő bár-, az 0 s zágos Kaszinó választmányi tagja Álgya Papp Sándor és Prónay Sándor altábornagy ok utján lovagias uton elégtételt kért Rudnyánszky József bárótól a Nemzeti Kaszinó tagjától, mert rt

udnyánszky báró egyik női hozzátartozójáról, a híresztelések 3zerint, sértő kijelentést tett. Rudnyánszky báró hetvenöt évos korára ós hivő katolikus mivoltára való hivatkozással megtagadta a lovagias elégtételadást, sőt párviadalra való kihívás ós rágalmazás vétsége elmén feljelentést tett ^ongrá cz Jenő báró ellen. A rágalmazás alapja - a panasz szerint - az volt, hogy Pongrácz báró oly kijelentés megtételével vádolta őt megbízott segédei előtt, amely kijelentések nemcsak sértő jellegűek, hanem olyanok voltak, hogy valóságuk esetén bűnvádi eljárás megindítására is alapot szolgáltathattak volna. A büntető járásbíróság a felek meghallgatása után a párviadalra vale kihívás vétségének vadja alól felmentette Pongrácz Jenő bárót, d • bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében, ezért kisebb pénzbüntetésre Ítélte, az itélet végrehajtását azonban felfüggesztette. Az Ítélet ellen mindkét fél felebbezést jelentett be és igy került az ügy a bünte tőt örvény sz ék Bigner-tanácsa, mint felebbezesi biróség elé. A mai felebbezesi taigynl;3on Szudy László dr., báró Rudnyánszky József ügyvédje vádbeszédeben azt indítványozta,hogy Pongrác bárót párbajra való kihiv Is vétségében is mondja ki bűnösnek a törvényszék, Kelemen A

ornél dr, Pongrácz báró védője viszont azt fejtegette, hogy még rágalmazás vétségébon s-em lehet bűnösnek kimondani védencét, mert nem volt meg c eelekményeben a jogellenesség tudata és mert"hirosztelósről" sem lehet szó, akkor, ha valaki egy lovagias magyarázatkérés utján epren egy szállongó rágalomnak akarja gyökeresen útját állni.A bitrés ág hosszas tanácskozás után Pongrácz bárót a rágalmazás vádja alol is felmentet te,mert az indokolás szerint magyarázatkérésével csak felvilágosítást akart szerezni,de sem nem "állított", sem nem "híresztelt" s igy a rágalmazás a terhére meg nem állapitható. Az Ítélet jogerős./MOT/M