Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1
1930-10-10 [046]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. Kilencedik kiadás. _ _ _ _—_____ __ é — —————______ _ _ ouaapest, 1930. október 10. XIDS. évfolyam, 230. szám.F Ö V A R 0 S . /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás 4./ Szőke Gyula néhány észrevétellel szintén elfogadta az előterjesztést^, majd Ugrón Gábor beszélt, aki ugyancsak a ceglédi vonal megszüntetését tartaná a leghelyesebb és legszimpatikusabb megoldásnak, de ő is kényszerhelyzetet lát fennforogni és ozárt elfogadja a bemutatott előterjesztést. Igazat ad Brcsztovszkynak, hogy az aluljárók fentartására vonatkozó pontozatokot a '.iaV-val megkötendő szerződésben preciziroznl kell, majd azt fejtegette, nogy minél lőbb meg kell alkotni az egész nagy Budapest egységes közlekedési tervezetét, mert enélkül állandóan felvetődnek olyan problémák, mint a mostani, a jövőbon is. Abból a megoldásból, amelyet Kozma Jenő vetett fel, kiderül, hogy a múltban milyen rendszertelenül végezték a vasutvonalak vezetóséto Azokat a vonalakat, amelyeknek a Keleti pályaudvarra kelett torkolniok, nagy korülőkkel a Nyugati pályaudvarra vitték és megfordítva, azért mert rendszertelenül, különböző társas ágok építkeztek minden összhang nélkül. Ezen az anomálián a jövőben természetesen segíteni kell. Elfogadja a javaslatot azzal, hogy intézményoson biztosítsa a MÁV a tényleges szükségnek megfelelően a további aluljárók megépítését, az aluljárók felelősséggel való feniartását, az egész fölemelt töltést pedig végig kerítsék be, nehogy a mostani halálsorompók helyett az egósz töltés végig veszedelmes zónává legyen azáltal, hogy az emberek, de különösen a gyerekek átmás zkálnak raj ta c B á n ó c z y László dr, azt kívánta, kösso ki a főváros, hogy a pályafeltöltési és egyéb munkálatoknál kizárólag budapesti ós környékbeli lakósokat alkalmazhatnak, Utána H a h n Arnold beszélt és azt fejtegette, hogy a felemelt vasútvonal teljesen elvágja a mögötte lévő városrészt, márpedig a fővárosnak nem lehet az a célja, hogy az amúgy is nagy nehézségekkel küzködö ipart és kereskedelmet mégjobban elsorvassza. Ezután dr^ L a m o t t e Károly tanácsnok összegezte az elhangzott felszólalásokat,, részletesen reflektált azokra., AZ elnök ezzel a vitát bezárta és feltette a kérdést, elfogadja-e a pénzügyi bizottság az ismertetett előterjesztést, Szavazás után a többségi §re de ti előterjesztéshez általánosságban hozzájárult, majd elfogadták Buday Dezsőnek az aluljárók kérdésében tett indítványát., továbbá a budapost i munkások alkalmazására nézve tett inditványt, egyben kimondották, hogy felirattal fordulnak a kormányhoz abból a célból, hogy a vágány elhelyezési munkálatokat, tekintettel a munkanélküliségre, minden késedelem nélkül indítsa meg. Ezután következtek a napirend utáni f el szólal ás í^ok. J»Z első szónok Joanovits Pál volt, aki arranézve kért felvilágosítást, hogy az uj fővárosi törvény módot ad-e a pénzügyi bizottságnak a költségvetés letárgyalására. W o 1 f f JCároly válaszában kijelentette, hogy az 1930 évi XVIII. tc. világosan rendelkezik a szakbizottságok hatásköréről és ennek értelmében a szakbizottságok csak akkor mondanak véleményt, ha orrenézve a törvényhatósági tanács, vagy a polgármester előterjesztést tesz. Ezidoig ilyen óhaj nem érkezett,, ő azonban minden esetre érintkezést keres a polgármesterrel r kérdés megbeszélésére nézve e A. következő felszólaló Bresztovszky Ede volt, aki két interpellációt terjesztett be ; az egyiket a polgármesterhez, a másikat pedig a pénzügyi tanácsnokhoz. Első interpellációjában a Beszkárt igazgatósági tagjainak horribilis járandóságairól ós a hatalmas vezérigazgatói illetményekről beszélt, A.zt mondotta, hogy hirek keringenek arról, hogy a legutóbbi időben állítólag lényegesen felomlték a városi vezetőtisztviselők illetményeit. Kérdi, igaz-e ez ls ezonkivül sürgeti az üzemi tisztviselők illetményeiről szóló szabályrendeletet, A pénzügyi tanácsnokhoz intézett interpellációban aziránt érdeklődött, hogy a tél közeledtével történt-e gondoskodás a költségvetésben a rémséges nyomorúság enyhítésére. Bresztovszky interpellációira Wolff Károly azonnal válaszolt, megállapította, hogy a városi főtisztviselők illetményeit legutóbb 1928 májú sában szabályozták pártközi megállapodáson, azóta azonban semnifóle emelés nom törtónt. Az interpellációt egyébként továbbítja a polgármesterhez, /Folyt.köv./ 0RSZ4GÖS LEVÉLTÁR K szekció • 1 1.2 •