Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1
1930-10-06 [046]
MüGYixR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ a , "•• ; J Kézirat. Tizenkilencedik kiac Budapest, 1930. október 6. .^f XII, évfolyam, 226. szám. EGYHÁZI HÍREK KHPI PÜSPÖK " h NEMZET ÍNSÉGÉRŐL ES MEGSBGTCÉ&ÉRtSsP BESZELT S^LGOT^RJANBAKSalgótarjánból jelentik: Nagyszabású estélyt rendezett itt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, melyre a társasig, illusztris egyházi alelnöke, K a p t Béla- dr. dunái^tuii evAngállkiJ püspök is ideérkezett, a költő Á p r i 1 y L ajos, a novellista M a r ó t h y Jenő és T ö r M k Pól dr. főtitkár bársas ágában, ü püspököt az evangélikus és a református presbitérium, s e város küldöttségileg fogadta, majd az acélgyári nagyt rémben kezdődött az ünnepség, melyen a többi között Kiss István éunáninneni evangélikus püspök, P a b i n i Henrik dr. acélgyári igazgató és a város számos előkelősége is im, jelent. Csengődy *ajos dr, helyboli evangélikus lelkész mognyitópbeszéde ós az acélgyárt zenekar U r s u t z József által vezetett száma^után, Török P<£1 dr. a Tudományos Akadémia könyvtárnoka, a Protestáns Irodalmi Társaság főtitkára "Két tábornok" cimü tanulmányában Görgeyt Artúr ós Benedek Lajos, a két hadvezér sorsát^hasonlította össze, Benedek a császár részéről, Görgey a nemzet részéről tapasztalt hálátlanságot, talán mert mindkettő békepárti volt. Az áos-szőnyi csatában szembekerült a két tábornok, Görgey visszavetette Benedek csapatát, de maga is súlyos sebbel került ki az ütközetből, Benedek a legvitézebb tábornokok közé tartozott, de az előadó szerint á 6í-iki hadjárat bukásának nagy része van ajban, hogy Görgey nem állhatott 6 császár szolgálatában, az o genial tásával Benedek Lajosnak egyébként tagadhatatlan hadvezéri tehetsége nem mérkőzhetett.,} Az érdekes előadás után, melyet tapssal (fogadtak, V 1 1 o z s a 1 Richárd hegedült, majd. zugé taps és éljenzés kisérte a^dobogóra K a p i Béla dr, püspököt, aki" a nemzet egyetemé s felelősségéről beszélt nagyon érdekesen és emelkedetten. A nrnizet felelős azért, úgymond, hogy saját jellemet kifejlessze és ezzel gazdagítsa az emberiséget. De minden magyar, ember' is felelős azért, ho*y a nemzet taagyar jellegzetességét megőrizze, különösein ma, amikor a sabl^nizálás korát éljük. Nemcsak a testünkről goszlott le a regi magyar ruha, hanem lelkünk berendezéséből is hiányzik a tiszta, igazi magyarság. Felelősek vagyunk.a magyar nyelv drágakincséért, t hiszen a nyelv nem szavak holt tömege, hanem a nemzet lelke, életfelfogása/ filozőfiája nyilatkozik benne. Felelősek vagyunk a magyar irodalomért, annak tisztaságáért, folelősek azért, hogy e magyar nemzet koldusszegénységéhői kiemelkedjék. Széchenyi mondta, hogy koldus nemzetnek nincs szabadsága, H legnagyobb mórtékben vigasztaló, hogy a felelősségérzet voltakép* magunkat is felemel, mert akkor jutunk erkölasi tökóletessógre> amikor tudatára ébredünk önmagunk és mások iránti felelősségünknek. Erő, gondolat> érzés - mindez isteni ajándék, amellyel hűségesen kell sáfárkodnunk, Ha mindenünket áldozzuk is a nemzetnek: édesanyánknak, akkor is csak részben adtuk vissza azt, amit tőle ajándékba kaptunk. Bár mily szegények legyünk, adjunk a nálunk hűségesebbeknek, mert csak ezzel menthetjük meg a nemzetet. Gazdasági különbségek, nemzeti, felekezeti eltérések nem oszthatják meg a nemzet egységét. A püspök végül hallgatósága elé idézi Szabolcska egyik költeményének megrázó képét, a csatatér köz-pén álló Krisztuskeresztjéről, amelyet a rajta függő szent testtel a szembenálló katonák m inden g olyój a á tj ár... Rendkívül nagy hatása volt a püspök szózatának. A p r 1 1 y Lajos több versét mutatta be ezután, az "imádkozom, legyek vidám","Felverteién vadász" Kolozsvári^éj jel", Szeptemberi fák" címűeket. Ugy a költőnek, mint a kiváló elbeszélő Mar ő t h y Jenőnek zajos sikere volt, Mard'thy egy humoros felvidéki novelláját olvasta fel. ^< : ('r\QÜf*y Kapi Bela dr. píLspök vasárnap délelőtt, nagy közönsége rlinnepi prédikációt tartott a salgótarjáni evangélikus templomban és délután utazott vissza, /MOT/F, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció • •
