Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-18 [045]

MAGYHR ORSZÁGOS TIJDOSITO. Kéz irat. T i a e n h at^v aj^kiadáa. Budapost, 1930. szeptember 18. XII. évfolyam, 211. szám. /ü MAGÁNTISZTVISELŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK VIGADOBELI K^GGYÜLESE. Folytatás 1./ Beszámolt a nemzetközi végrehajt°oizottság elnöke a németbirodaírni kormánynak afcokról az intézkedéseiről, amelyeket a munkanélküliség enyhitésére tett. J. Hallsworth /Manchostor/ 200 ezer angol és ir magántisztviselő üdvözletét tolmácsolta, angol nyelven. Sajnálja, - ugy mond, - hogy az az ország, amelynek' példátlanul forró vendégszeretet élvezi és amelynek történelme a legszebb tradictookkal telített, - mint az előtte szólok beszédeiből értesül, - nélkülözi a teljos demokráciát, i Az angol szónok ezután a nemzetközi mozgalom nagy erejéről beszélt, majd az angol munkanélküliségről emlékezik meg és elismeréssel adózik az angol munkáskormánynak, amely véleménye szerint mindent elkövet a munkanélküliség megszüntetésére. El kell ismernie mindan elfogulatlan embernek^ hogy az angol munkás kormány* elsősorban a dolgozók érdekeit tartja szem előtt, mert zászlajára azt az elvet irta fel: "Minden embernek joga van dolgozni!" Azokat a hirekot, amelyeket egyes kontinentális körök az angol kormány ellen az. európai polgári sajtóban szótszórnak, - erősön meg kell rostálni; nom kell hitelt adni a szándékos ós alaptalan befeketitésnek. szónok most a magántisztviselők ogyos európai nemzeti szövőtsógeinek munkájáról beszólt és a szervezkedés fontosságára hivta fel a figyelmet. Az egymillió szervezett magántisztviselő számát meg kell sokszorozni, mort a dolgozóknak ez a rétege mindaiütt több jogot, nagyobb elismerést, kiadósabb jólétet érdemel. G. J. A. Smit jr. /Amsterdam/, a hollandok kiküldöttje mondott ezután lelkesítő beszedet, majd 0. Capocci /Paris/, a francia magántisztviselők temperamentumos képviselője szólalt fel. A Szajna partjáról hoz üdvözletet - mondotta - a Duna partjára. MeglepetéeKl látja, hogy a magyar mozgalom a szabadságjogok bizonyos mértékű korlátozása mellett is mennyire eredményes munkát fojt ki. A gondolatszabadságnak szerinte sihol sem lehet gátat vetni. A francia és a magyar testvéreknek össze kell fogniuk, el kell fele jteniük a tiz eves háború borzalmait, amelyben voltaképpen a dolgozd*sohasem is állottak egymással szemben. A kollektív szerződés szükségességére mutat rá, de egyben hangoztatja, hogy a szervezeti mozgalom nem csupán gyomorügy, hanem szellemi és morális célkitűzései is vannak. Kari Pacovsky /Prága/ a nemzetközi érzés ápolására ouzditja a jelenlévőket, majd kiemeli, hogy Csehszlovákiában a legkülönbözőbb nemzetiségekhez tartozó magántisztttsolők, szám szerint harmincötezren a legnagyobb egyetértésben és közös szervezetben dolgoznak és küzdőnek jogaikért. A cseh szónok nagy tapsot kap. Ugyancsak nagy tapssal köszöntötte a naggyülós közönsége Kari P i c k /Bécs/ osztrák szónokot is, aki negyven esztendeje dolgozik a magántisztviselők szervezésén, a nagy célok érdekében, A magántisztviselők - az ő véleménye szerint - már régen nem tartoznak a polgári osztályhoz, mert a kapitalizmus rég óta proletarializálta ezt a társadalmi osztályt. K r e u t z r Lipót /Budapest/ francia és angol nyelven elmondott eeszéde után K é t h 1 y Anna országgyűlési képviselőnő mondotta el záróbeszédét. Sorra foglalkozott az egyes nemzetek deputátusainak beszédeivel, egyéniségével és érdemeivel, majd buzdító szavakkal arra hivta fel a naggyulest, hogy omlasszák le az iroda, a bolt ós a műhely alkalmazottai között, a_ válaszfalakat. C ' »~, "".'>' ORSZÁÖQS LEVÉLTÁR . ! ' ^9 ' """"S* K szekció