Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-17 [045]

MAGYAR ORSZáGOS TUDÓSÍTÓ 4. törvényszéki kiadás• / £ ' Budapest, 1930. szeptember 17. ZU MIÉRT VETTÜK LE A EUDAI AMBULATORIUM M ARV ÁNYT ÁBL AJ AT ? Folyt .3 . kiadás Bárány Oszkár ácfförje volt az első tanú, I:i agy vallott, hogy látta a márványtáblát leszedve. Hogy miért szedték le azt nem tudja, lehet,hogy azért mert tatarozták. Később újra felkerült a; tábla, de Bárány Oszkár és nejének neve legfelülre került. - Lobmayor Géza egyetemi tanár tanúvallomásában azt adta ele, hogy valóban sérelmek érték Bárány Oszkárt. Jóbarátja volt Báránynak,'érthetően felháborították a tapasztaltak. Ugyanezen a véleményen volt Weisz Alfonz báró is, akit felkértek egy mulatság védnökségére, azonban ezt nem vállalta, mert méltánytalannak tartotta azt a bánásmódoat, amelyet az izraelita hitközség Báránnyal szemben tanúsított, köslas Lobmayer tanár szerint az is hozzájárult a sérelmekhez, hogy az egyik jótékcnycélu előadáson Ignotus mindenkinek a novét felemlítette, csak éppen az alapító Bárányról nem emlékezett mog. Bárány bőkezű adományozó volt, az Apponyi poliklinikának is sokszor jiibatott összegeket és pppen erre való tekintettel több tapintatott, tiszteletet ós meg* becsülést érdemelt volna aiixlx budafL izraelita hitközség részéről is. Róna Miklós adóügyi elöljárót arra vonatkozóan hallgatta ki a törvényszék, vájjon jogtalan volt-e a végrehajtás Bárány ellen. Róna Miklós ugy adta elő az eset körülményeit, hogy Bárány két és félévi adóhátralékban volt és amikor a többszöri félsz élit ás és kedvezmények adása ellenére sem fizetett, kényteJenek voltak végrehajtani, A hitközség azonban egyáltalán nem gyakorolt semmiféle Befolyást a pusztán közigazgatási funkciója. - Szeltner Pál, aki Bárány gyárának tisztviselője ezzel szemben azt hangoztatta, hogy amikor az adóügyben fentfárt egy Ízben az adóhivatalnál szokatlan brüszk módon utasították el, Dóby Andor dr, szerkesztő, ügyvéd következett ezután a tanuk sorában. Dóby dr.nak az a véleménye, hogy valóban jogos panaszok azok, amelyekot 'Bárány Oszkár a fikkokben megirt. Látta, hogy a márványtáblát levotték, néha ujbl felkerült, de azután megint leszerelték, ugy, hogy 3 hónapig nem volt fenn a tábla. Többször járt Baracs Károly hitközségi elnöknél és szevátotte barátjának Bárány Oszkárnak sérelmeit, azonban.érdemben sohasem nyertek az ügyek elintézést, C is ugy tudja, hogy érthetetlenül és szerinte tendenciózusan mellőzték Bárány protezséját az orvosjelölésnél. Ezek után történt, hogy Bárány beszüntette az ambulatorium segélyezését, ez azonban szerinte nem az anyagi viszonyok romlásának, hanem a jogos sérelmeknek volt a következménye, Wéber József ambulatoriumi főorvos azt vallotta, hogy a névtábla azért került le, mert renoválták a házat. Az orvosi kinevezés kérdésébon megemlítette, hogy mindenokelőtt az ambulatorium érdekeit tartották szem előtt és egyhangú választással került Bárány Oszkár protezséjénak ellenjelöltje az" ambulatoriumhoz. Vajda Ödön dr, a vádlott Bárány n

szkár védője ós 3árdos György dr, a sértett izraelita hitközség képviselőjo saelaltak fel ezután, majd Schadl elnök a tárgyalást szeptember 30-ra napolta el, amikor folytatják a tanubizonyitást. /MOT/SY. ISGATÁSÉRT ELÍTÉLT KERESKEDŐ, Még'1928 október elején történt, hogy a keleti pályaudvarnál egy villamoson,, miközben az uttestén a dorogi bányász levont ék vonultak fel zenekar kíséretében, Earbach ó.ntal kereskedő odaszólt feleségének: Itt viszik az ágyutöltelékeket. A villamoson tartózkodott vitéz Szobotics Ernő tábornok és Zelenka Aladár ezredes is, akik hallották o megjegyzést ós figyelmez tették a kereskedőt, hogy felesleges ilyen kijelentéseket tennie. Karbach orre megismételte: - Bizony ugy van, ágyútöltelekek, így volt ez a háború ban is, ennek használták föl fiainkat.'

1

" Karba.-h Antalt e kijelentései miatt a tábornok a villamosmegállónál igazoltatta, mire aztán a kereskedő ellen megindult az eljárás^ á katonaság intézménye ellen irányul., izgatás vétsége elmén. Posta Lajos dr, törvényszéki biró elnöklete alatt ma tartott ez ügyben főtárgyai ást a büntetőtörvényszék. A vádlott beismerte,hogy az ágyutöltelék kifejezést használta és azzal védekezett,h^gy eszoágában sem volt a katonaságot ezzel megbántani, vagy az ellen izgatni és végtelenül sajnálja,hogy ilyen elszólást követett el, hiszon~ő maga is katona volt ésf fia is katona. A tcürvényszék kihallgatta a szemtanukat,majd pedig Szádeczky Lajos er. ügyes z-s égi alelnök vádbeszédo után a fennforgó cnyhita körülményekre való tekintettel ötven pengő pénzbüntetésre Ítélte el a kereskedőt. Az ítélet jcgor»ős, /MOT/Ma. ORSZteeS LEVÉLTÁR ^ ' ' K szekció „