Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-17 [045]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 3, törvényszéki kiadási /y J {* Budapest, 1030. szeptember Í7, r--HÉJJAS IVÁN POLGÁR] PERÉLEK FOLYIK A :."IZ0NYIT 3. egealékez tünk arról, hogy Zakkár János kereskedő perrel támadta neg Héj­jas Iván földbirtokost, akitol bizonyos összegeket követel. A kereset szerint Zakár 1921-22-ben, .• *, ' * - ... .-t Héjjas kérésére bi­zonyos számlákat fizetett ki és a^Sfemélyzoti fizetésekre is kölcsönt adott, amelyekot állítólag a mai napi£ sem kapott vissza. Ma volt érdem­leges tárgyalás az ügyben Marczelly Béla dr. törvényszéki tanácselnöknél, aki elrendelte a kereseti állításokra vonatkozó bizonyítást s ezért több tanút idézett be kihallgatásra. Az első tanú Grüneberg Frigyes volt, aki egyik szervezötagja volt az ÉM-ó-nek. Grüneberg tanúvallomásában az ál­lítólagos kölcsönadások körülmény©ira vonatkozóan nem tudott semmi lé­nyegeset előadni, Dániel Sándor dr, ügy véd 1 " következő tanú szintén részt vett annak idején az ÉME szervezési munkálataiban és mint mások ő is anya­gi támogatásban részesítette az akciót. Tudomása szerint Zakkár szintén résztvett az EME munkájában, ő volt a Sarkadi csoport vezetője s mint i­lyen, kitűnő munkát végzett és anyagi áldozatokat is hozott. Arról biz­tos tudomása van, hogy ha Zakkár fizetett valamit az EME kasszába, azt semmi esetre sem Héjjas Iván személyének, hanem az akció céljaira szol­gáltatta be. Ami a személyzeti kiadások fedezésére vonatkozó felperesi állítást illeti Dániel Sándor megemlítette, hogy a személyzeti fizetések mindenkor biztosítva voltak, tehát az ÉMB nem volt rászorulva Zakkár köl­es önére,- Tóth Ferenc egyetemi vivémcstort hallgatta még ki Marczelly tanácselnök. Tmth szerint bizonyos "merkantil rekompenzációs" juttaüások­banZakkár részes volt és egy alkalommal személy>..sn tapasztalta, hogy Zak­kár pénzt hozott be és ebből folyósítottak neki kölcsönt, amit azonban visszafizetett, Zakkár ügyvédije a tanúkihallgatások befejezése után kérte Gyallay Mihály, vitéz Vannay László és Molnár Artúr tanúként! beidézésót, akik szerinte igazolják azokat az állitásckat, amelyeket keresotttkeOJtag foglaltak. Ma reze Ily t .nács elnök a tanukffikihallgat ás ára vonatkozó in­dítvány fölött csak akkor határoz, ha más tarok kihallgatás átférő kecs­keméti és mohácsi járásbíróság! megkeresések kérdésében Írásbeli értesí­tést kap a törvényszék. Tehát mindaddig, amíg Kecskemétről és Mohácsról járásbiresági válasz érkezik, a törvényszék elnapolta a tárgyalást,/MOT/SY MIÉRT VETTÉK LE A BUDAI ;.MBULAT0hIÜM MÁRV. .NYTÁBLÁJÁT? 1923-ban Bárány Oszkár taxtilhagyker^skedő Budán ámbulatoriumot létesí­tett és adománylevelbon vállalta annak fenntartását. 1925-ig semmi sem zavrta meg a jóviszonyt az ambulatoriUm ós Bárány Oszkár között, ekkor azonban bizonyos érzékenységi alapon súrlódások k= letkeztek a bu­dai izraelita hitközség és Bárón:/ Oszkár között, aki az Egyenlőségben két cikket irt s ezekben felsorolta sérelmeit. Az egyik cikk "Bárány Osz­kár levél© az Egyenlőséghez" cimen 1329 szeptember 28-án jelent meg, a másik pedig "A budai hitközség és Bárány Oszkár" október 5-én látott nap­világot. A cikkekben Farány Oszkár azt panaszolta, hogy "Mulatságos rop­resszáiiákat találtak ki vele szemben, mintha csak az lett volna a cél­juk, hogy elvegyék a kedvét a további jótékonykodástól". - Az arabulató­rium^ épületéről levekarták a nevemet, eltávolították belülről a felesé­gem és az ón arcképemet, egyszerűen megszüntettek minden kapcsolatot köz­tem és az adományon közt," irta tovább a cikkbon Bárány Oszkár, aki azt is sérelmezte, hogy az ambulatorium jótékonycélu mulats ágaira az alapi­tokát és fenntartókat meg sem hivták. Az orvosi.kinevetéséknél az általa jelölteket mellőzték, a gyógyszersz Imlák 'V* -HL*, bizonyos privát szük­ségletek nyertek kielégítést, holott az volt az intene! Jia, hogy Buda szegénysorsu lakossága kapjon ingyen kezelést és gyógyszert. Bárány Oszé kár szerint az izraelita hitközség adóhátralék főjében elakadta vitetni' a bútorait és más módon is azon tevékenykedett, hogy több tüszUrás érje, A cikkek tartalmát a budai' izraelita hitközség sértőnek találta és eljárást indított Bárány Oszkár ellen. A büntetőtörvényszéken Schadl Ernő dr. törvényszéki tanácselnök tanácsa ma vonta fololősségre .a kétrend­beli sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Bárány Oszkárt. Bárány kihallgatása során fenntartotta a cikkekben foglalt állításait és azokra vonatkozólag bizonyítást ajánlott fel. A törvényszék el Is rendel­te a mindkét részről be jelenetett tanuk ki. all<. atisát. /F^lyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents