Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2
1930-09-29 [045]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ Kézirat. « Tizennegyedik kiad ás — íj , Budapest, 1930. szeptember 29. XII. évfolyam 220. szám. HÍREK A IX. NEMZETKÖZI LÉGI JOGI KONGRESSZUS MEGNYITÁSA. Az idén Budapesten rendezí/k a IX. Nemzetközi Légi Jogi Kongresszust, amelynek ma délelőtt tizenegy órakor volt az ünnepélyes megnyitója. A Magyar Tudományos nkadémia dísztermében huszonkét állam kiküldöttei gyűltek egybe s részt vett a megnyitáson az egész budapesti diplomáciai kar, valamint közéletünknek és a magyar légügyi szakértőknek számos reprezentánsa, A vendégeket B a 1 o g h Jenő, az Akadémia főtitkára fogadta. Megjelent a megnyitó ülésen bárczlházi B á r c z y István, a miniszterelnök képviseletében, W 1 a ssi c s Gyula báró a felsőház é3 A 1 m á s y László a Képviselőház elnöke, Halász Lajos dr. koronaügy és z,H ü 1 tl Dezső műegyetemi rektor, R á k o s y György légi fölügyelő, Kara Jenő, T o m cs^ány i Móric egyetemi tanár, Lukacs György v.b.t.t,,Ba1 á z s Károly, Illés Józsof egyetemi tanár és országgyűlési képviselő, Ripka Ferenc főpolgármester. Lp.*f**:J!^iíád&-- ^ A budapesti diplomáciai kar tagjai közül ott volt Angolo Rótta/ Marlo A r 1 o t t a olasz, G a II c e grof osztrák, Butler W r 1 g h t amerikai, báró S c h o e n német követ, továbbá Brazília, Görögország, Törökország, Spanyolország, Hollandia és Belgium ügyvivői, Samarjay Lajos, a MAV ós S z a 1 a y Gábor báró a Fosta vezérigazgatója szintén megjelentek. A huszonkét különböző nemzet három-négy tagu delegációt küldött a kongresszusra, amelyen legnagyobb számban Olaszország és Hollandia képviseltette magát. Az olasz delegációt Amadeo Giannini meghatalmazott miniszter vezette, a Népszövetséget T o m b s főtitkár képviselte, a csehek négytagú delegációjának Charles V e n d 1, a japán delegációnak Michiko I w a i , a jugoszláv delegációnak pedig Radomir Lukovich volt a vezetője. A kongresszus elnökéül W a 1 k o Lajos külügyminisztert kérték fel, akinek távollétében helyettese, Khuen-Héder váry Sándor gróf mondta a megnyitó beszédet. Beszédében rámutatott arra, hogy a budapesti kongresszus hivatása folytatni azt a munkát, amelyet a parisban székelő és harmincnál több állam nemzeti csoportját magában foglaló Nemzetközi Légi Jogi Bizottság még 1909-ben történt alapításakor megkezdett,egy nemzetközi légi jogi kódex szövegezésének megindításával. Ennek a munkának ma különösen időszerűséget kölcsönöz a technikának' gyors iramú fejlődése ós a légi közlekedés i hálózatoknak a tengerentúli területekre való mind szélesebb kiterjedése. Az elnöki megnyitó a hivatalos kodifikáló tevékenység eredményeivel foglalkozott ezután, amelyeket a légi közjog és a légi magánjog nemzetközi szabályozása tekintetében az egyes államok hivatalos konferenciái az utóbbi évekte n értek el s ki emelte,hogy ezek az ujabban létesült nemzetközi egyezmények mutatják a tula jd énképpeni hat: Iát azoknak a tudományos munkálatoknak, amelyeket az időközi légi jogi kongresszusok vég e znek. Khuen-Héderváry Sándor ezután a bud«P»«ti kongresszus tárgy- * sorozatán szereplő kérdéseket is mert ette, _ Hangsúly ózta, hogy mindezek á problémák, ugy mint a - hydravionok szabályozása, a tengerek feletti légi közlekedés kérdése, olyan államok szempontjából is, amelyeknek, mint Magyarországnak parti tengere nincs, végül a légi jámüvok fedélzetén elkövetett büntettek és vétségek kérdése jelentőség tekintetében arra a helyre emelik a budapesti kongesszust,mint amilyen fontossággal az előző kongresszusok birtak a légi jogi k ó dex kidolgozása szempontjából, /folytatása következik/
