Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-29 [045]

MAGYAR, ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat. kf Kilencedik kiadás. $ y Budapest, 1930. szeptember 29. * XII. évfolyam, 220. szám. /AZ OTI KÖZGYŰLÉSE. Folytatás 3./ Ezen az uton haladni nem szabad; ezért van szükség az önkormányzatra, Kende Tódor munkáitaté azt indítványozta, h-<gy az előterjesztést a közgyűlés csupán alakilag vegye tudomásul, aert azért felelősséget MB"i vállalhat, minthogy a közgyűlés nélkül készült. Az autonómiának az egész vonalon való biztosítását követeli. W i e s n e r Sándor munkavállaló azt állit ja, hogy a biztosítási perek intézésében munkásgyülőlő szellem nyilvánul meg. Huszár Károly elnök a szénokot ezért a kifejezéséárt rendreuta sitja, mire a szociáldemokraták oldalán hatalmas vihar támad: "Ugy van! Igaz vanl - kiáltozzák. Az elnök csak percek múlva tud rendet teremteni*, - Ha tudomásomra jut, - mondja erélyes hangon Huszár Károly elnök, - h^gy az adminisztrációban bárki is munkásgyülőlő magatartást tanusitana, kötelességemnek tartanám azt a tisztviselőt, vagy alkalmazottat azonnal eltávolítani. Általánosságban azonban nem engedem meg a tisztviselői kar meggyanúsít ás át, Wiesner Sándor ezután azt indítványozza, hogy az olysn perekben, amelyeket a munkavállaló első fokon megnyert, - az intézet ne éljen a felebbe z és jogával, s általában is - a munkásság megnyugtatása végett, - egyszerűsíteni és gyorsítani kell a peres eljárást, A Társadalombiztosító Intézet jogügyi osztályának tagjai egyébként ne vállalhassanak magántermészetű ügyvédi munkát. /Általános helyeslés - a szociáldemokraták*felől. L i p p a y István dr. bizonyos korrekciókat kivan a zárószámadáson is és a költségvetésen is, Szabó József azt az álláspontot osztja, amelyet Kende Tódor gyárigazgató fejtett ki: vagyis a közgyűlés nem vállalhat felelősséget ezekért a fontos előterjesztésekért, s Igy csupán alakilag vegye tudomásul azokat. F ü r e d y Lajos*: Nem ellensége az autonómia kiszélesítésének, de nincs szükség arra, hogy ebben a kérdésben éket verjenek a munkáltatók és a munkavállalók közé, Azt hangoztatja, h~gy a kisiparosok nagy része - még a rosszad gazdagági helyzetben is, - olyan gavallérosan jár el munkásaival szemben, hogy a tagjáruiékokat a saját zsebéből fizeti és nem vonja le munkásainak béréből, A késedelmi kamatokból származó jövedelem ma már oly hatalmas, hogy az OTI - érthetően - nem szivesen mond le ezekről a milliőkr.' L i 1 1 i n József munkavállaló a takarékosságra hivja fel a figyelmet. Lehetetlen állapotnak tartja, hogy azok a munkáltatók, akik cselé deket tartanak, összeköttetéseik révén kijárják azt, hogy amig ők nyaralnak, az ^latt cselédjeiket az OTI-val bedugatják korházakba, esetleg szanatoriumr ba és ennek a különös cselédnyaraltatásnak a költségeit akár ffe biztosítók, okár a biztosítottak izzadják ki. A közgyűlés ezután elfogadta az 1931. évi költségvetési tervezetet,- nagy szótöbbséggel. Ugyancsak elfogadta a közgyűlés az igazgatóság néhány kisebb jelentőségű javaslatát, amelyek a hitelátruházásr-'ól, az alapszabályok bizonyos módosításáról, afoaglyasaljai ingatlan eladásáról, a pilis vörösvári ingatlan értékesítéséről 'és a bérrendszerről szóltak. Nagyobb vitát provokált az igazgatóságnak az a javaslata, araelj az önkormányzat jogkörének kibővítését, illetőleg a társadalombiztosítási törvénynak sürgős módosítás át célozta. Ehhez elsőnek Szabó József szólt hozzá, aki azt hangoztatta, he addid nem fcglalkozhatik érdemben ezzel a nagy horderejű javaslattal, amig a javaslattevők Intencióit és a javaslat pontos körülírását nem ismeri. /Folyt, köv,/