Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-24 [045]

MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓ SITO Kézirat. Második kiadás, Budapest, 1930, szeptember 24, j{) V XII, évfolyam 216, szám, EGYHÁZI HÍREK BALOGH JENÖ MAGYARORSZÁG "HABORUS FBLELÖSSÉGÉ^-RÖL ÉS TRIANON REVÍZIÓJÁRÓL BESZÉLT A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KÖZGYŰLÉSÉN, Pápa, szeptember 24, i Ma, szerdán r ggcl kezdte meg évi rendes közgyűlését, az itteni főiskola disztermében a dunántúli r formátus egyházkerület, A nt a 1 Géza dr, püspök egyházi-, s B a 1 o g h Jenő dr, titkos tanácsos, ny,igazságügy miniszter, a Tudományos Akadémia főtitkárának, az egyházkerület fogon4rokának világi elnöklésével. Több mint száz hivatalos egyházmegyei kiküldött jött el a gyűlésre,, amelyet, általános, feszült figyelem mellett,B a1 o g h Jenő dr, egyházkerületi fogondnok nyitott meg, Balogh Jenő dr, a többi között ezokt mondotta, nagyszabású történelemfilozófiai tanulmánynak beillő elnöki beszédében: - A tiz hosszú évszázad alatt ránkzudult négy nagy nemzeti katasztrófából o gyík sem volt szörnyűbb, mint az, amelynek emléke lelkünk mélyén ma is ott sajog, a trianoni békediktátum, Mi, magyar reformátusok mélységes fájdalommal érezzük át mindazt a szörnyűséget, melyet az úgynevezett béke példátlan képmutatással mért reá tizmilliló magyarra azáltal, hogy megkísérelte elismertetni azt a valótlanságot, hogy Magyarország "okozta" a világháborút. Mi azon a nagy napon is, amslyet a köZo^kori egyházi énekirók "diós irae"-nek nevezett, az Ur Ítélőszéke előtt is nyugodtan fogjuk vallani: A magyarság ebben a roákényszeritett védelmi harcban hosszú éveken át csak azért küzdött, hogy megoltalmazza ezeréves hazájának ha tárait . - A történelmi igazság a következői A pánszláv törekvések, továbbá némely szomszéd államok kormányai, valamint külföldön élő romén, szerb és cseh agitátorok, és háborús uszítók évekkel a szerajovói merénylőt clett támadó és hódító tarákét szőttek Magyarország ellen, hazánk ezeréves területéből egész nagy országrészeket akartak kiszakítani, holott ez a terület külföldi tudósok által is elismerten, nagyszerű, természetes földrajzi egység volt. - Ezzel szemben a magyar nemzet és kormánya nem tervező tt, nem kezdett és nem is óhajtott semmi támadást és amint azt többek között Hvgodüs Lóránt tüzetesen bizonyította, hazánk abszolút bókét akart a délszláv okkal, a románokkal ós csehekkel és a világnak minden más népével, Évszázadok óta nem foglaltak Írásba olyan valótlan és olyan hipokrita állítást mint Trianonban azt, hogy Magyarország idézte fel a háborút és azok a kormányok, a mo ly ok éveken át előkészítették hazánk megtámadását, illetőleg azok az agitátorok, akik szét akarták hazánkat darabolni, azok - teljesen ártatlanok, A valóság ennek éppen olló nkozö je, Sohasem fogadjuk el sem igazságosnak, som örökérvényűnek az értéktelen történelmi ha mi sitványt, amely a hábons felelősséget Magyarországra igyekezett áthárítani. Minden eszközzel küzdünk a Trianonban megállapított képtelen határok ellen ós kifejezést adunk annak, hogy ma is átérezzük a szétszakított magyarság értelmi ós érzelmi egységét, - Mint sötét gyászmad.rak szállnak át hozzánk az elszakított -fületekről a szomorú hirek az ott élő magyarság elnycmásáréi, magyar isaclak és más kultúrintézmények tönkretételéről és megszüntetéséről, - Mi magyarok csak most. az utódállamok kormányaitól tanulhatnánk meg - ha ilyenre képesek volnánk - mit jelent a "kisebbségek elnyomása" , - Sokan emlékezünk még arra. amikor a XX.század elején egyik magyar nyelven megjelenő /de nem magyar/ folyóiratnak több munkatársa külföldön is élesen támadta a magyarországi viszonyokat, ezáltal -/akarva nem akarva, -tápot adott ellenségeinknek arca, hogy elhíreszteljék a magyar "zsarnokság 9 a magyarországi "kény sz cruiralom" meséjét. A magyarság évszázadokon keresztül jóhiszeműen és nagyié" küen befogadott ide külföldieket, akik üldözés alól hozzánk menekültek,, & magyar kormány, /erről mint annak a kormánynak egyik volt tagja is Mteles tan.uságot tehetők/ - különösen a szerb és román nemzetiségeknek széleskörű egyfr.ázi és iskolai autonómiát adott és ezenfelül gróf Tisza István már 1912, óta hivatalos an tárgyalt egyes magyarországi román vezetőpolitikusokkal, azzal a kifejezett céllal, hogy ikkolai, közigazgatási és igazságszolgáltatási téron a magyar kormány további engedményeket is tegyen, / f o ly ta t ás a köve tke z ik/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR J \ ^ K szekció