Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/1
1930-09-09 [044]
CRSZÁGOS KAMARAI ÉRTEKEZLETET TARTOTTAK AZ ÜGYVÉZEK A F a p p Józaef udvari taná*m S , fel3*há~ zi tag, 1?«dap^ti kamarai elnök által vasárnapra összehívott országos ügyvédi kamarai értekezletre az adta meg az impulzust, hogy Z "s i t v a y Tibor dr. Igazságügyminiszter több izbben kijelentette, hogy az Ugyvédkérdés megoldására ősszel birákból és ügyvédekből állé konferenolá* szándékozik egybehívni. Ezenkívül még az is, hogy az ügyvédi érdekek intézményes biztosítására az ügyvédek körében felmerült az az óhaj, hogy egy <? szagos ügyvádi kamarai szövetség létesíttessék. A vasárnapi országos értekezleten a budapesti kamarán kivül megjelent 15 vidéki|</taarának a kiküldötte. Az értekezlet egyhangúlag P a p p Józsefet választotta elnökké, aki megnyitóbeszédében utalt az országos értekezlet nagy jelentőségére. Felkérte az értekezleten megjelenteket, jelöljék meg azokat a kérdőpontokat, melyeket a helyzet megoldása céljából a kamaráknak ki kell dolgozni, hogy kész programmal jelenhessenek meg *z igazságügyminiszter ankétjánc Felsorolta azokat a tervekot, melyek részben azonnal, és azokat melyek csak egy későbbi időben lennének hívatva segíteni. _B 1 a un._e_r M.ór__dr. a budapesti kamara főtitkára ismertette zutánVa pontokba összefogíalt\a_zokatJ a kérdéseket, melyeket a konferencia^ lőtt elő kell készíteni és amelyek"a gyakorlati, sürgős kérdéseket kívánják miniszteri konferencia elé tárni. EzekJ az egyetemi oktatás reformja, mi. iyen szerep biztosíttassák az ügyvédek részére a megalapítandó I. fokú közigazgatási bíróság előtti eljárásban, az ügyvédeknek közfunkciókkal való megbízása, a közmegbizatások arányos elosztása, a 3zegényvédelem dijazása, a jeléti intézmények fejlesztése és a kötelező betegsegélyezés, a végrehajtói dijak és a bélyegelőlegezés kötelezettségének mellőzése és a felsőbíróságok mostoha költségmegállapitás ának kérdése, <a> béke bíróságokról és az okirati kényszerről szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos uj ügyvédi foglalkoztatás sok kérdése. Kiemelte, hogy ezeken kivül még igen sok kérdésről kellene beszélni, de mint a legsürgősebbek, ezek lennének letárgyalandók. Azután ismertette Blauner dr, a vidéki kamaráktól beérkezett indítványokat és ezek közül kiemelendő, hogy a zárt létszám eszméjét csak egy vidéki kamara ajánlotta. Ugyancsak egy kamara foglalt amellett állást, hogy a vidéki kamarák a budape stitől külön szövetségbe tömörüljenek, Szivessy Lehel, Szeged, Eső Sáncor, Szombathely, Drobny Lajos, Győr, Kürtz Jakab, Miskolc, Nyári Béla, Kalocsa, Nemes Vilmos, Pécs, Horváth Dezső, Miskolc^ Kölcsey Sándor, Debrecen, Hajnal István, Szeged, Lábay Győző, p3 stvidékt és Medvigy Gábor, Budapest, szóltak, hozzá a tárgyalásra kerülő pontokhoz, A díjtarifa kérdésénél és az egyetemi oktatás reformjánál indult meg hosszabb vita^ amelynek során az egyik ügyvédi kamarai kiküldött az egyetemi oktatás idejét 4-ről 5 évre tartotta felemelendőnek, az ügyvédi vizsga után külön gyakorlati vizsga-, letételét és ezenkívül azt indítványozta, hogy a felsőbíróságok előtt csak 5-10 évi gyakorlat' után, tárgyalhasson az ügyvéd* Itt különböző közbeszólások hangzottak elj Hem az IdŐ kevés, a tanitás rendszere nem megfelelői' 7 - szólt közbe a u budapesti kamara ügyésze K r a m e r Emil. Péterl-Petrik Aladár dr.-nakta bé/") kebirói törvényjavaslatról elhangzott észrevételei után az értekezlet' elL fogadta tárgyalásra a Blauner dr, által javasolt kérdőpontokat, melyeiket \ ozután kidolgoznak és ugy határoztak, hogy ezeket azután a miniszteri konferencia előtt mégegyszer véglegesen letárgyalják. A létesítendő Országos ! Kamarai Szövetség ügyében nem határoztak, ennek a kérdésnek a megoldását az országos Ügyvédszövetségre bizták./MOT/Hu.
