Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/1

1930-09-12 [044]

AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA GABONHANKETJA. Ma tartotta az Országos Mezőgazdasági Kamara egyesitett közgazdasági és mezőgazdasági szakosztálya vitéz P u r g 1 y Emil elnöklete alatt a tőzsde, a kereskedelem és a malomipar bevonásával széleskörű szakértekezletét a gabonapiac kedvezőtlen helyzete és az ezzel kapcsolatos szükségesnek látszó intézkedések tárgyában. Az értekezleten megjelentek a földművelésügyi minisztérium képviseletében B a r c z a Ernő államtitkár, P a b 1 n y i István miniszteri tanácsos ós Bárányos Károly miniszteri titkár, a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet képviseletében Staub Elemér államtitkár és F o dor István igazgató, az OMGE képviseletében Fabricziusz Endre főtitkár, a MAV igazgatóágának képviseletében Hegyi Imre igazgató, a Tőzsde elnöksége részéről F r e y Kálmán alelnök, a Kereskedelmi és Iparkamara részéről Kemény Dezső titkár, a Fővárosi Malomegyesület részéről Stux Sándor elnök, az Országos Molnárszövetség részéről Jutassy Elemér, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete részéről gr. Somssich Gyula, a Futura részéről Peregrinyi Félix igazgató, a kamara tlsztviselokara részéről báró Dioszeghy Ottó és Ébner Jenő kamarai tit károk, s a gazdatársadalom és a gabonakereskedelem sok kiválósága, P u r g 1 y Emil elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a legutóbbi két hónapban oly mórtékben zuhant a buza ára, ami valóságos katasztrofális helyzet elé állítja a magyar mezőgazdaságot. Ha ezt tótlenül néznűk, ez egyértelmű volna egész gazdasági életünk legsúlyosabb helyzetének felidézésével. Feltűnő, hogy a piacok egyikén sem volt az árcsökkenés olyan méretű, mint nálunk. Teljesen elképzelhetetlen, hegy a mai termelési költségek mellett az 1890 évinél is alacsonyabb búzaárakkal a mezőgazdaság egyensúlya fel legyen tarthaté.A kérdés nem olyan természetű, amely hónapodig terjedő tanácskozást tűr, hanem azonnalu intézkedésekre van szükség, A buzakérdóst nem vehetjük le a napirendről, mindaddig, mlg a mai tart hatatlan állapot meg nem szűnik. * gazdaközönség ugyan kap bizonyos térítés

1 a gabonajegy utján, de a buza árzuhanása, amelyben meggyőződése szerint semmi része nincs a bolettának, most további intézkedéseket tesz szükségessé, ha el akarjuk érni azt a célt, amelyet a kormány a gbonajegy rendszeresítésével maga elé tűzött, t.i. a búzatermelés költségeinek biztosítását. X H o y o S Miksa gróf kéri az értekezletet, nyilatkozzék abban a tekintetben is, hogy mennyiben helytálló az a több oldalról megnyilvánult felfogás, ho y gabonajegy okozta volna a gabona árzuhanását, Cs izmadia András nézete szerint komoly gazdasági tényezők a vidéken sem állitják sehol sem azt, hogy a gabonajegy volna oka a buza ércsökkenésének, Vitéz P u r g 1 y Emil az értekezlet tagjainak egyhangú véleménye alapján megállapítja, hegy sem a kereskedelem, sem pedig a malomipar a gabona áresését nem tulajdoniitja a bolettának. Ezután Marsc&all Ferenc kamarai igazgató utalt arra, hogy feltünhetik az, hogy a kamara mai értekezletének telgelykérdésóvé csupán a buza és rozs katasztrofális árhelyzetét teszi. Ez távolról sem jelenti azt, mintha mezőgazdaságunk válságának kérdése kizárólag a buzaprobléma lenne. Ha eh; ek dacára mégis a búzaválság kérdését helyezik előtérbe, ennek oka, hogy a buzaprobléma nálunk nemcsak közgazdasági, hanem szociális probléma is és tagadhatatlanul a buza nélunk az a termény, amelynek árszituácioja döntöleg hat az egész mezőgazdaság áralakulására. Az összes mező gazdasági cikkek közül a legnagyobb árcsökkenést szenvedte és így annak ára és a termelési költségek között a legkatasztrofálisabb a diszparitás. Kern . rekriminálni akarunk és nem bűnbakot keresünk,- mondotta,- hanem komolyan mérlegelni a segités lehetőségeit. Az értekezlet munkájának megkönnyítése céljából „ a következő négy kérdést terjeszti elő, amelynek megvitatása kívánatos: 1./ mely körülmenyek okozták a magyar búzának a nemzetközi piacokon tapasztalt árcsökkenésnél is lényegesebb árzuhanását. 2./mely Intézkedésekkel küszöbölhetőKki a hazai piacokon érvényesülő különleges árromboló mozzanatok és miként fokozható a hazai piac megrendült eilenalió képessége? /Folytatása következik./