Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/2

1930-08-21 [043]

---LEONARDO DA VINfil^IITOLAGOS LOVASS0OBRA KÖRÜL MA VOLT A TANIBIZO NYITÁS , Tavasszal volt aisEiSSil táfcgyalás abban a nagyarányú polgári perbon,amely egy állítólagos Leonardo da M.nci szobor körül keletkezett. A szobor

f amely ma a Szépművészeti Múzeum tulajdona és a londoni renaissance-kiállltaflt egyik értékes darabja, Perency István ismert műgyűjtő ós jolos szobrászművész, gyűjteményéből került a múzeumba. Az örökösök juttatták egy cs«nó más műtárggyal együtt a múzeum birtokába, ekkor azonban móg nom tudták, hogy Leonardo dd* Vinci alkotásáról van szó. mBEndixmxémcnmljram Meller Sinon, a Szépművészeti Múzeum ogy^ftvllazgatója fedezte fel ai * lovas szobrot ós tanulmányában mint Leonardo da Vinci müvéről értekezett. Az örökösök most, tizenhat 6y

im

i£i.n, Meller felfedezése nyomán anyagi tekintetben kifogást omeltok azanix aipim

1

, hogy annakidején, 1914-ben a múzeum, illetve a királyi kincstár elhallgatta, hogy a gyűjteményben szereplő szobor Leonardo-alkotás. Kettőszáz* tízezer koronát kaptak az eladáskor az egész gyűjteményért, holott - mint a felperesek keresetükben előadták - maga a szobor egymaga horribilis értél©t képvisel. Épen ezért arra kérték a királyi törvényszéket, hogy a vétolárt valorizált visszatérítése ellenében Ítélje vissza a Leonopdo-szobrot birteknkba^mKizzBi^r.ThcQyma az egész gyűjteménnyel gjffűtt, asffil. \c^/éAműff^ tévod és osete forog fenn. ^btv^.u., V«ÖJ AÖ

6

UiU

^"

10 Az érdekes művészeti perben Ragó József dr. törvényszéki biró» nál több tárgyalás volt. A királyi kincstár álláspontja szerint a keresőt elutasítandó. Amikor a gyűjteményt a múzeum megvette, senki sem vetette fel a gondolatot, hogy a szobor Leonardo da Vinci alkotása, Meller Simon csak jóval később Irta meg tanulmányát, amelyben felfedezte Leonardo müvét. E a vélem ny azonban egymagában még nem igazolja a feltevést, mint ahogy sok külföldi művészeti szakértő vitába is szállt Mellerrel és kétségbe vonta Leonardo da Vinci szerzőségét. Ragó József dr. törvényszéki biró végül is elrendelte a bizonyítást arravonatkozóan, mi a tudományo álláspont a szobor kérdésében és a nni tárgyalásra több tanút idézett be, Majovszky Pál miniszteri tanácsos volt az első tanú, aki a vétel körülményeire vonatkozóan tett tanúvallomást, majd Petrovich Eleket, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját hallgatta ki a törvényszék. Előadta, hogy 1914. tavaszán foglalta el a Szépművészeti M

uzuumban aix állását, s 1915. őszéig senki sem hozta szó előtte Leonardo da Vincinek még csak a nevét sem. 1917-ben, amikor először állították ki a múzeumban a szobrot, avvolt tulajdonosokat meghívták, s meg is jelentek, s már okkor tudomásul kellett venniök, hogy a muzoum Leonardo da Vinci szobrának minősiti. Ilyen körülmények között teljesen ki van zárva, hogy a múzeum mogtévesztette volna az eladókat annál kovósbbé, mórt amikor a vétel történt, senki sem gondolt L

oonardo da Vincire.- Petrovich Elek szerint a véloményok eltérők a szobor szerzőjét illetően, több hazai és külföldi kiváló szakértő tagadja, mintha Leonardo da Vinci szoboralkotásáról volna szó. Vannak véleményei:, amelyek szerint a szobor Leonardoé, az ellenvélo ményok azofaban többségbon vannak. Arra a felperesi kérdés re, hogy hm a mu* xajamimispaagpa^x^ zeum miért szerepeltette mint Leonardo szobrot. Petrovich főigazgató kijelentette, hogy Meller Simon volt annak az osztálynak a vezetője, amoly a Ferenozy-f éle gyűjtemény áttanulmányozását vegezto, s minthogy Meller azt a véleményt adta, hogy Leonardo-mílről van szó, rendes szokás szerint a múzeum ennek a véleménynek megfelelően jolezte a szobormunkát. A maaoumi leltárban a szobor mint egy XVI. századbeli olasz munka van foltüntotvo. Ezzel véget is ért Petrovich Elek tanúkihallgatás a, utána Hek» lor Antal dr . egyetemi tanár tanúkihallgatására korült sor. Heiler Antal vallomása szerint megvizsgálta ugy technikailag, mint művészileg a szobrot, Loonardo koncepció, de nem Leonardo-munka. 1918««ban már ez volt a véleménye. A lovas ós a ló technikailag nom tartoznak együvé, a munka Leonardo festői koncepciója, amelyből ,ások szobrot mintáztak. Folyt.kőv./