Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/1

1930-08-08 [039]

A NEMZETKÖZI C3ILLAGÁSZK0NGRESSZUS MEGNYITÓ ÜLÉSE. Pénteken délelőtt féltizenegy órakor tartotta a Nemzetközi Csillagászkongresszus a Műegyetem aulájában megnyitó ülését. A megnyitó ünnepélyes keretek között zajlott le,a műegyetemi aulát a kongresszuson résztvevő nemzetek zászlói,nemzetiszínű és fővárosi drapériák, ösrökzöld növények dlszitstték. EliZ'Strömgren,a kongresszus elnöke dr.Tass Antallal, a budapesti csillagvizsgáló intézet igazgatójával a Műegyetem bejáratánál fogadta az ülésre érkező dr.gróf Kleboleberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztert, a főváros kép/iseletébori érkező Berezeli Jenő alpolgármestert) a Tudományos Akadémia képviselőjét,Horczeg Ferencet és Liber Endre székesfővárosi tanácsnokot. Az előkelőségeknek a terembe való bevonulása után Strömgren elnök megnyitottalak nyilvánította a XXIX .Nemzetközi Csillagá3zkongrosszust, majd ["gróf Klebeleberg Kunót kérte szólásra. A miniszter a kormány nevében szívből'üdvözölte a"kongrosszu3t és hálás köszönetét fejezte ki az elnökségnek azért, hogy ez a tudományos téren oly előkelő társaság, Budapesten tartja kongresszusát. Azt véli, - mondotta - hogy ezzel azt az áldozatkészséget akarta az Astroir-onisoho Gesellschaft honorálni, amellyel Magyarországon a legnehezebb időkben egy modern csillagdát létesítettek. Magyarország tragédiába nemcsak a nagy történelmi eseményekben nyilvánul meg, hanem különböző intézményeinek sorsában is. Az ógyallai csillagdát Trianon elrabolta tőlünk és ezzel egyik legnagyobbazabásu intézetünket vesztettük el. Ennek a pótlására alapították a svábhegyi uj obszervatóriumot. Beszéde további folyamán vázolta a miniszter a magyar csillagászat történetét. Visszatekintett az elmúlt százötven esztendőre, megemlékezett arról, hogy a gellérthegyi csillagdát mér 1852-ben, a belső harcok következtében ellenséges kezek lerombolták. Sok sikert kívánt a kongresszus résztvevőinek és munkájukra Isten áldását kérte, A miniszter üdvözlő beszédét a kongresszusi tagok felállással, percekig tartó t^psviharral és éljonzéssel köszönték meg. Ezután Berezeli Jenő alpolgármester a székesfőváros nevében beszélt. Hangsúlyozta, hogy a főváros szeretettel várta a kongresszus résztvevőit, annál inkább, mert a magyar fővárosban a csillagászat terén másfélszázados hagyományok élnek. A néhai gellérthegyi csillagdát Bőssel, a hires kőnigsbergi csillagász alapította, aki a világ csillagvizsgálói között halála után is a legelőkelőbb helyet foglalja ol.A.magyar vIdákén is számos magán csillagvizsgáló volt, Budapestnek azonban cs^k a legutóbbi időben 3ikerült egy modern intézmény létositése, A főváros átérezte milyen érdekek fűződnek ehhez *z intézményhoz és minden eszközt készséggel nyújtott, ma is külön dotációt ad évente azért, hogy az intézet modem berendezését mindig fejleszthesse. Saját költségén épített ezenkivjül a nagytávcső részére egy uj kupolát. A fővárosnak *z a célja, hogy a magyar csillagászok munkásságát annyira tökéletesítse, hogy ők a csillagászok nagytekintélyű nemzetközi társaságában mindig az elsők között lehessenek. Külön üdvözölte az alpolgármester azokat a kongresszusi tagokat, ^kik már az évekkel ezelőtt megtartott első budapesti kongresszuson is jelen voltak, Ezut'n Herczeg Ferenc emelkedett szólásra, aki a Magyar Tudományos Akadémia nevében köszöntötte a kongresszust. Rövid pár mondatból álló beszéde nagy tetszést aratott a jelenlévők között. A Műegyetem tanácsa nevében dr.Szarvassy Imre prorektor beszélt, majd ismét Eliz Strömgren állott fel, megköszönte a miniszter, °z alpolgármester ós a többiek üdvözléseit, beosztotta az első rendes ülés programmját, majd a megnyitó diszülést bezárta. Délután öt órakor a kongresszus száznegyven résztvevője a svábhegyi obszorvatórium megtekintésére indul. /MOT/H. ^