Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/1

1930-08-05 [039]

ZU RÁKÓCZI-UTI SZERELMI DRÁMA /Folyt.l. kiadáshoz./ * királyi ügyészség gyilkosság büntette cinén emelt vádat a borbélysegéd ellen

; kinek ügyében már tartott fötárgyallst a büntotőtörvényszék ez év február Közepén. Buzáth Jenő dr, tanácselnök a tárgyalá son Ismertette a védelem által benyújtott egyik iratot, arely arról szólt, hogy a vádlott harctéren szerzett fejsebosülésű és malária miatt már hosszabb ideig állott kórházi gyógykezelés alatt, ugyanakkor kérte a védő védence elmebeli állapotának megvizsgálását is. A törvényszék végül is ugy határozott,hogy a vizsgálatot elrendeli, e cólb°l az iratokat a vizsga íebÍrónak megküldi és elrendeli a vádlott elmeállapotának orvos szakértőkkel vaie megvizsgáltatásdt,valamint a védő által indítványozott több iratnakj igy a pécsi kórház megfelelő iratainak beszerzését* Hügol "ntal bünpörében mára tűzött ki folytatólagos tárgyalást a Buzáth-tanáös * ( » ' <- * Az elnök mindenekelőtt személyi viszonyaira vonatkozóan hallgatta ki Hügelt, majd pedig a vádirat ismertetése után megkezdte kihallgatását* A pirosaróu, csendes viselkedésű vádlott halk hangon adja.elő védekezését és az elnöknek kell.állandóan kérdéseket föladnia, mert folyamatosan alig tud három-négy mondatot elmondani. - Bűnös vagyok, de én nem azzal a szándékkal lőttem a feleségemre

t hogy agyoniőjjem - kezdte védekezését a vádlott* Elmondja ezután, hogy amikor kitanulta a borbélyságot, Amerikába ment ki, ahol szülei Is voltak. Körülbelül öt év múlva, 1913-ban jöt • tek vissza valamennyien és Kübekházán földet és házat vettek megtakarított pénzűkből. 1

tt ismerkedett meg Kreiter Erzsébettel, akit megszereteti; szülei azonban ellenezték a házasságot; l92o januárjában mégis feleségű vette a lányt, akivel j^l és megelégedetten élt. - Hány gyenrekük volt? - kérdezte most az elnök. - Három. - Nem négy? A váelott gondolkodik pár pillanatig, aztán azt mondja: - Vagy négy!*.. Igen... négy! - tette még hozzá némi gondolkozás után, - Három meghalt és egy kilencéves kisleányom él. Rátér ezután annak az elmondására, hogy miként költözött 1924-ben feleségével eGt* Szögedre, ahol borbélyüzletet nyitott. Elbeszélése szerint azonban az asszony itt már meglehetős könnyelmű viselkedésű volt. - Én tudniillik azt akart amb. hogy segítsen nekem az üzletben és tanuljon meg ondulálni, a feleségem azonban azt mondta,hogy ő nem azért ment férjhez, hogy dolgozzék, - mondja többed között védekezésében a vádlott. - N

0 és aztán mi történt? - faggatja tovább az elnök, - Eladtam az üzletemet 1929-ben, mert nagyon rosszul ment és adósságaim voltaki Ekkor történt aztán, hogy elhagyott a feleségem. - Miért? - kérdi az elnök. Hát mm micsoda terve volt magának? - Azt akartam, hogy kimenjünk Kanadába vagy Délamerikába, feleségem azonban hallani sem akart erről. Azt mondta,hogy hazamegy a szüleihez addig, amig újra valamihez kezdek. Haza is ment ^übekházára, én is oda mentem szüleimhez, természetesen többször fölkerestem és hivtam vissza ő azonban azt mondta, hogy szülei nem engedik hozzám. Még a gyereket is eltiltották tőlem és csak akkor láthattam, amikor az iskolából kijött. Elnök: Hát mi volt a kifogás maga ellen? - Az, hogy nincs állásom, meg azt mondták, hogy részeges vagyok pedig ez nem volt igaz. Megittam ugyan mindennap a magam borát, de sohasem részegeskedtem. Rátért ezután a vádlott arra, hogy mult év májusában felesége Budapestre utazott, hogy itt vállaljon munkát. Ö is utána jött aztán Festi? re és beállt egy borbél..-műhelybe. * bejelentőhivatal utján nemsokára megtudta,hogy felesége a tfákóczi-utori lakik mint mindenes, természetesen meg látogatta ós attóikezdvo minden reggel és este ott volt feleségénél. - H&$ szerette a feleségét? - kérdi az elnök. - Igen. Nagyon szerettem, többször szóbahoztam aztán itt is, hogy miért nem jön hozZim vissza, költözzünk megint együvé, ő azonban azt mondotta,hogy ez lehetetlenemért szülei ellenzik azt. Hanem az apja beteg úgyis ós majd ha meghal., akkor megint összeköltözhetünk. /Folyt,kcv./Ma ,