Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/1

1930-08-04 [039]

— ISKOLÁSGYERMEKEK BALESETE. 1928 őszén a kecskeméti úgynevezett helvéciai iskolánál építkezés folyt. Az építkezést Stofanovics Gyula építőmester végeztette munkásaival,akiknek Major József kőművesmester volt a munkavezetőjük. Az építkezéshez ásott homokbánya-gödröt a tél beköszöntével betűmetlenüimím . hagyták, mert az építkezést tavasszal folytatni akarták. Ez a gödör körülbelül másfél méter mély volt és mintegy husz méternyire volt ugy a régi, mint az uj iskolától. A tanulok a tizpercer, iskolai szünetekben játékb°l állandóan beleugráltak a nyitvahagyott gödörbe, A tanitó emiatt többször figyelmeztette is Stefanovicsot és Major Józsefet,hogy temessék be a gödröt, de eredménytelenül. Erre a tanitó á saját feleiősségére a gödör meredek széleit rézsútosra igazíttatta ki, hogy ezzel is csökkentse a veszélyt, amely végül mégis csak bekövetkezett. A tízperces tanítási szünetben ugyanis Tóth György tanuló beleugrott a gödörbe. Társai utánalöktek egy másik kisfiút, majd egy harmadikat is és ez a két kisfiú Tóthra zuhant, akinek a jobblába eltörött. Stefanovics építőmester és Major kőművesmester ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége cimén indult meg az eljárás, azonban a kecskeméti törvényszék mind a két vádlottat felmentette azzal az indokolással,hogy a vádlottakat, akiknek a tanulókra felügyelni nem kötelességük, a gödör nyitvahagyása miatt gondatlanság nem terheli. A tábla Dusárdy-tanácsa most a felmentő Ítéletet jogorőson helybenhagyta. /MOT/Ky. AZ IRGALMAS NŐVÉREK MONSTRE KILAKOLTAT?ÁSI PÖRE. ' A Magyarországi Irgalmas Nővéreknek a Próféta-utca 3. szám alatti háza tizennégy lakója ellen indított fölmondás 1 pőrében, amely annakidején élénk feltűnést keltett, most hozta meg a budapesti királyi királyi törvényszék ^z iberth-tanác sa az Ítéletet. Az Irgalmas Nővérek nevében Ocskay Rezső dr. ügyvéd annakidején azon a cimen mondott fel a lakóknak,hogy a Stieber vinc.e által adományozott bérházat,amelyben laknak, egyházi célra kivanja felhasználni, már pedig mint egyház a lakásrendelet értelmében nem tartozik más lakást felajánlani. A lakék képviseletében Pál Sándor dr , ügyvéd a járásbíróság! tárgyaláson kétségbe vonta a rend "egyház jellegét, egyebekben pedig arra hivatkozott,hogy a rend nem egyházi, hanem iskolai célokra kivan terjeszkedni, már pedig ez a terjeszkedés riei is halaszthatatlan és e célból uj helyiségekre különben sincs szüksége. A rend ugyanis, bár a szomszédos telkén lévő rendházépület egy részét szükség nélkül lebonttatta, a bérház udvarán újonnan ópitett négyemeletes házában mozit és tánciskolát tart fenn és ott bőven van helye még egy iskola elhelyezésére, A kirá3$. járásbíróság az annakidején megtartott tárgyaláson elutasította a keresetet azzal,htgy az Irgalmas Nővérek nem egyház. A törvényszék Sziberth-tanácsa - ahová ez az ügy felebbezés folytán került, most a következő érdekes indokolással hagyta helyben ezt az Ítéletet; "Egyház, jelesül a katolikus egyház a katolikus•hiten^élők egyeteme, melyet a kánonjog által rendelt hierarhia kormányoz. Kétségtelen,hogy a lakásrendelet,-mikor az egyháznak felmondási jogot adott? az ekként megszervezett ogyhágat értette, vagyis a hivek oly társadalmát, mely az egyetemes egyházi törvényeknek van ai

v

etve és felmondási joggal csak azokat a szerveket kívánta felruházni,melyeket ezen egyetemes egyházi törvények hatalommal, jelesül egyházkormányzati hatalommal felruháznak. Felperes képviselője a tartományi igazgató ős főnöknő, M

int pápailag jóváhagyott szerzetesszabályok szerint működő szerzetről } elsősorban nem az egyetemes egyházi törvényeknek, hanem különleges tjházi szabályoknak van alávetve és nem az egyházkormányzat! hatalomnak, hanem a sfcerzetesszabál /oknak körülirt önkormányzatnak birtokosa. A lakás rendéletben az "e^háznak biztosított felmondási joggal tehát nem élhet".' A királyi törvényszék Ítéletében még kimondotta,hogy a Rendet még akkor is el kel] 3tt volna utasítani, ha más lakást ajánlott volna fel, .mert a lak-* sp ét rendelet minden megszorítás nélkül mondja ki, hogy a bérbeadó csak egy lakást mondhat fel, illetve, hogy ha több lakást mond f.el, a pótrend életben körülirt hátrányokkal sújtható; /folyt, köv, /Mo