Magyar Országos Tudósító, 1930. július/2

1930-07-17 [040]

A KÚRIA JOGERŐSEN ÉLETFOGYTIGLANI FEGYHÁZRA ÍTÉLTE BERENCSI SÁNDORT, AKI MEGGYILKOLTA ÉDESANYJÁNAK MOSTOHAAPJÁT. Kutas Lajos dombrádi gazdálkodó 19o3-bari feleségével együtt Amerikába ván­dorolt ki, ahonnan szorgalmas munkában tt évek után 1923-ban mind­ketten visszatértek szülőfalujukba, Kutas Lajos már előzően, 1922-ben pénzt küldött Amerikából mostohaloányának: férjezett Kántor Istvánnénak, azzal a rendeltetéssel, hogy Kantomé a küldött pénzösszegen Kutas Lajos számára Dombrádon földet vásároljon,, Kutas né a kapott pénzen a sajátmaga számára vett földet, amelyet később édesanyja és mostohaapja megérkezése után fele­részbon Kutas Lajos nevére Íratott, A hazatérés után a mostohaapa és le­ánya ugy állapodtak meg, hogy a tíz hold föld haszonélvezete a két család között közös lesz. Közös portán is éldegélt egymással innenkezdve a Kutas­család és Kántor Istvánék. Kántor Istvánné ugyancsak második férjével élt okkor már együtt, mert első férje évekkel azelőtt elhalálozott. Ebből az első házasságból Kantoménak két gyermeke született: Berencsi Sándor és Berencsi Géza, akik időközben felcseperedtek, ugy hogy Sándor fia ebben az időben már huszonötéves legényember volt, Géza fia pedig mint tizenkilenc­éves ifjú az asztalosmesterséget tanulta. Az öreg Kutas Lajosné, Kántor Istvánné édesanyja, 1927 tavaszán meghalt. A haláleset fordulópontot je­lentett a közös portán élő családok életében: elszakadt az összekötőkapocs az^öreg Kutas Lajos és mostohaleánya, valamint ennok első házasságából származó fiai között, A veszekedések napirenden voltak, , az öreg Kutas az italra adta magát, annyira, hogy az is előfordult, hogy a testén levő ru­hát az elfogyasztott italok ára fejében a falubeli korcsmárosnál elzálogo­sította. Az amerikás Kutas Lajos egyébként is nagyon rosszul bánt nostoba­leányával és mostoha-unokáival, ütötte-verte őket és uton-utfélen azt han­goztatta, hogy az egész családot kiveri portájáról. 1929 június 7-én újra nagy veszekedés volt a családban| Kutas Lajos a vizeskancsót is hozzávágta mostohaleányához, A bántalmazott Kántor Istvánné idősebbik fia: Berencsi Sándor ekkor elhatározta, hogy leszámol édesanyjának mostohaapjával,, A íua fiu meg is tette az előkészületeket és harmadnap megleste mostohanagyapját, amikor az a temetőben elhunyt felesé­ge sirja mellett részegen imádkozott. Az öreg Kutasnak az volt a szokása, hogy, ha valamelyik korcsmában berúgott, hazafelémenet útba ejtette a te­metőt és részeg fővel órákat eltöltött elhunyt felesége sirja mellett, Berencsi Sándor 1929 június 9-én este órákig lesben állott x a temetőben, majd egy alkalmas pillanatban a magával vitt szekértengelyvéggel hátulról fejbevágta a sir mellett térdeplő mostohanagyapját, aki az első ütés után összeesett. A fiatalember ezután még hat súlyos ütést mért a hetven­hatéves öregember fejére, ugy hogy Kutas Lajos pillanatok alatt a helyszí­nen kiszenvedett. Az eset után Berencsi Sándor csendőrkézre került, ahol első kihallgatása alkalmával olyan értelmű vallomást tett, hogy a gyilkosság el­követésére édesanyja: Kántor Istvánné, valamint mostohaapja: Kántor István bujtották fel és a gyilkosság végrehajtásában testvéröccse: Berencsi Géza is segítségére volt. Ezen az a-lapon a dombrádi csendőrség az egész családot őrizetbe vette és a nyíregyházai királyi ügyészség valamennyiük ellen vádat emelt gyilkosság büntette címén. A későbbi eljárás során, valamint a nyír­egyházai törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson megállapítást nyert,rang hogy a gyilkosságot Berencsi Sándor a maga elhatározásából követte el és teljesen egyedül~hajtotta végre,'Akadtak ugyan tanuk, akik azt vallották^ hogy Kántor Istvánné már korábban ás törekedett mostohaatyja elpusztítására Olyan értelmű tanúvallomások is elhangzottak, hogy az öreg Kutas Lajos már hónapokkal meggyilkolása előtt állítviag fünek-fának arr°l panaszko­dott, hogy családja el akarja tenni láb alcl és ezért előre figyelmeztette ismerőseit az esetleg bekövetkeáendSkíO, Ezek a tanúvallomások azonban valótlanoknak bizonyultak? kiderült, hogy Kutas mostohaleányával a terhe­lő tanuk évek óta haragban vannak. Ilyen körülmények között a nyirogyházai törvényszék egyedül Borencsi Sándort mondotta ki szándékos emberölés bűn­tettében bűnösnek,akit ezért tizenkétévi fegyházbüntetésre Ítélt« A másik három vádlottat az eís Őbir óság az ellenük emelt vád alöl felment ette* A dcl receni tábla Berencsi Sándort gyilkosság bűntettében marasztalta el s ezért életfogytig tartó fegyházra Ítélte. A tábla ugyanis bizonyítottnak vette ar előre megfontoltságot, A kurie. szünet! Szeőke-tanácsa, Sélley Barnabás kú­riai bir© referátuma alapján a tábla életfogytiglani fegyházbüntetését a semmiségi panaszok elutasításával jogerőre emelte. /MOT/Ky. ...

Next

/
Thumbnails
Contents