Magyar Országos Tudósító, 1930. július/2

1930-07-29 [040]

ZU NOTÓRIUS BETÖRÖK, /Folyt*Í, kiadáshoz,/ A bandavezér Szamánszki József ellen a királyi ügyészség ötrondboli lopás büntette, Bilacsek Adolf és Szamánszki Ferenc ellen pedig ogy-egy rendbeli lopás büntette elmén omolt vádat. Ugyancsak vád alá helyezte az ügyészség Kerepeczki János budapesti lakost is, akit azzal vadolt meg, hogy vitéz Hellobronthné trafikjára mint betörésre alkalmas terepre Koropeczki hivta fel a vádirat szerint a betörőtársaság figyelme A ma megtartott főtárgyaláson a kihallgatott tanuk vallomásai alap jár. .. büntetőtörvényezéki tanács tisztázottnak látta az ügyet és a perbeszédek elhangzása után Szamánszki Józsefet ötrondbcli lopás bűntettéért két ős félévi fegyházra, Bilacsok Adolfot egyrondbeli lopás bűntettéért tizhónapi börtönre és Szamánszki Ferencet egyrendboll lopás bűntettéért ugyancsak tizhónapi börtönre Ítélte, Az olsőfoku bíróság Korepoczki Jánost a lopás bűntettére való felbujtás vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette. A bíróság Bilacsek Adolf és Szamánszki Ferenc büntetésének kiszabásánál nyomatékos enyhitő körülményeket vett fÍgyölömbe a két vádlott javára, Auer György dr. királyi ügyész a három elitéit vádlott terhére felebbozést jelontett be. A vádlottak, valamint védőik az Ítéletben megnyugodtak. /MOT/ Ky, GSCHWINDT JÁNOS PESTERZSÉBETI VATTAGYÁROST A TÁBLA IS FELMENTETTE A GONDATLANSÁGBÓL OKOZOTT SÚLYOS TESTI SÉRTÉS VÉDJA ALÓL. Nagy Bódogné, vattagyári szakmunkásnő Gschwindt János pesterzsébeti vattagyárában volt alkalmazva. Gschwindt János, aki az üzemet személyesen vezette, nyomatékosan megtiltotta a gyárában alkalmazott munkásnőknek, hogy az úgynevezett kártológépeket munka közbon tisztogassák. Ez ok a kártológépck ugyanis rendkívül veszélyesek s ezért Gschwindt János gyártulajdonos abban állapodott meg .alkalmazottaival, hogy a gépek tisztogatása csupán a munkaidő befejezése után mehet végbe. Hogy azonban a munkásnők ezzel a különmunkával időveszteséget no szenvedjenek, a gyártulajdonos beleegyezett abba, hogy a munkaidőn kivül végzett géptisztogatásőrt különmunkadijat ad alkalmazottainak. Nagy Bódogné ennek a megállapodásnak ellenére 1928 szeptember 3-án munka közbon tisztogatni kezdte az egyik üzombon kévő kártológépet, A gyártulajdonos ezt észrevette és külön is nyomatékosan figyelmeztette a munkásnőt, hogy a gép tisztításával hagyjon fel. Amikor Gschwindt az üzemből eltávozott, Nagy Bódogné újból elővette törlőrongyát és azzal a gyors forgásban lévő génét porolgatni kezdte, A gép elkapta a törlőrongyot és mielőtt Nagyné a rongyból a kezét ki* szabadíthatta volna, keze a gépbo került, amely a szerencsétlen asszony jobbkozének mind az öt ujját tSből lemetszette. Nagy Bódogné feljelentésére Gschwindt.János gyártulajdonos ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sertés vétsége címén bűnvádi eljárás indult. Gschwindt vattao-yáros a pestvidéki törvényszók előtt tagadta, hogy őt gondatlanság terhelné, / nagyszámmal kihallgatott tanuk igazolták, hogy a tisztogatási tilalma^ as alkalmazottak szerződése magában foglalta, sőt ezonkivül nyomtatott IntŐ táblák^is figyelmeztették a munkásságot a szabályok megtartására. Ilyotí körülmények között a bíróság Gschwindt Jánost az ellőne omelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette ás a felmentő ítéletet most a királvj tábla Dusardy-tanácsa is helybenhagyta. /MOT/Ky.