Magyar Országos Tudósító, 1930. július/2

1930-07-26 [040]

--- MAGÁNOKIRATHAMISITÁSÉRT ÉS SIKKASZTÁSÉRT NÉGYHÓNAPI FOGHÁZ. Kende Sándor ügyn?k, aki az Etornola mechanikai részvénytársaság alkalmazottja volt, a muít évben nem sokkal alkalmaz tatásának'időpont ja után, egy beszélőgépet kapott a részvénytársaságtól mintaképpen. Miután az Eternolának meglehetősen kedvezőtlen információi voltak a már alkalmazott uj ügynökről, megkérték Kende Sándort,hogy édesatyjával'Is Írassa alá azt az átvételi elismervényt, amely a beszélőgépről szólott. Kendő a jótállást nem mutatta meg apjának, hanem aláirta édesatyja nevét és igy vitte vissza az Eternola részvénytársasághoz, A beszélőgépet az ügynök nyomban elzálogosította és a kapott pénzt eltulajdonította. Az Eternola r.t, feljelentésére Kende Sándor ellen magánckirathamisitás és sikkasztás vétsége cimén bűnvádi eljárás Indult, Az ügyben ma tartotta meg a főtárgyalást a büntetőtörvényszék Kilb-tanácsa, amely ele a vádlottat fegyőr vozctto elő, Kende Sándor a főtárgyaláson beismerte cselekményét és azzal mentegetődzött, hogy édesatyja abban az időben már halálos beteg volt, ezért nom akarta a jótállási elismervény aláírásával molesztálni. Atyja nemsokára meg is halt, A gépet szorult anyagi helyzetében zálogosította el, mert a cégtől'fixfizetést nem kapott, a beszélőgépet pedig eladni senkinek sem tudta. A bíróság ezeket a körülményeket enyhítő körülményeknek minősítette s igy a vádlottat sikkasztás és magánokirnthamisitás vétsége miatt összbüntetésül a 92, enyhítő szakasz alkalmazásával nógyhónapi fogházbüntetésre itélte, amelyből az előzetes letartóztatással egy hónapot kitöltöttnek vett. A bíróság egyúttal a vádlottat azonnal szabadlábra helyezte, ami ellen L

indmayer Béla dr. királyi ügyész felfolyamodást jelentett bo. mm ügyész az Ítéletet is mogfelobbezte, /MOT/Ky. AMNESZTIÁBAN RÉSZESÜLT /. VÉTKES BUKÁS MIATT PÖRBEFOGOTT BÖRGYÁRI ÜZEMVEZETŐ, Schwartz Jenő újpesti bőrgyári üzemvezető 1919-ben Újpesten Önálló bőrgyárat alapított, amelyet 1922 évben részvénytársasággá alakított át. A resz vények hetven százaléka Schwartz Jenő birtokában maradt,aki a maga részéről ezenkívül különböző gépekkel és értékos ingatlanokkal járult hozzá a részvénytársaság megalapításához. Az alaptőkét 1923-ban húszmillió koronára emelték fel és a gyár 1924 végéig fennakadás nélkül működött. Ekkor mmm azonban a bőr ára hatvan százalókkal esett s a gyár raktáraiban négymilliárd korona értékű nyersbőranyag állott, ugy hogy a részvénytársaságot rendkivül súlyos veszteség érte, A veszteség fokozásához hozzájárult az a körülmény is, hogy a bőrgyári üzem kazánrobbanás miatt ebben az időbon hosszabb ideig szünetelt. Mindezek folytán a gyár 1925-ben fizetésképtelenné lett és 1925 júniusában hitelezőivel ötven-száz százalékra kiegyezett, Az egyezség megkötése után egyedül Schwartz Jonő maradt bent a gyári részvénytársaság igazgatóságában. Schwartz a magánegyezségbe foglalt kötelezettségeket eleinte pontosan teljesítette, mivel azonban az általános gazdasági helyzet ettőlkezdve ogyro Inkább romlottá Schwartz Jenő igazgató 1926 januárjában kényszeregyezségi eljárást kért maga ellen. Egy esztendő múlva a hitelezők erélyesebb fellépése folytán a gyár ellen hivatalból elrendelték a csődöt, s egyúttal Schwartz Jenő üzemvezető Igazgató ellen vétkes bukás vétsége cimén a hitelezők feljelentésére bűnvádi eljárás is indult. A hitelezők a feljelentésükbon foglaltakat azzal okolták meg,hogy Schwartz igazgató 1924 júniusa óta a könyveket nem vezette rendesen, sőt főkönyvet egyáltalán nem fektetett fel. Ezcnkivül az a vád is elhangzott Schwartz girektorral szemben, hogy fizetésképtelensége tudatában a Bachrach és Loeb hamburgi cégnél ujabb adósságokat csinált. Az eljárást a pestvidéki törvényszék folytatta lo, A főtárgyaláson meghallgatott könyvszakértők szerint a vádlott cégének veszteségei a kazánrobbanás folytán bekövetkezett üzemszünet alapján,továbbá az anyagi erőn felüli vásárlások következtében és a megvásárolt nyersbőranyag áreséséből állottak elő. A vádlottat a törvény kötelezte a könyvek rondos vezetésére, mert a könyvvezetés elmulasztásával a hitelezők nem szerezhettek tájékozást á cég vagyoni helyzetéről. Mindezek figyelembevótelveé a bíróság S

c

hwartz Jenő bőrgyári üzemvezető igazgatót vétkes bukás vétsége miatt ötven pengő pénzbüntetésre itélte. A tábla Polkmann-tanácsa most az ügybon a bűnvádi eljárást a közkegyelmi rendelet vonatkozó szakassza alapján jogerősen megszüntette. /i.OT/Ky,