Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1

1930-07-05 [041]

DELMÁR WALTER BOZÓTIRTÁSÁNAK ÉRDEKES KÖVETKEZMÉNYEI. Különös per középpontjába került Delmár Walter, a híres autóversenyző. Del már Walternek a Zugligetben a Szarvas-ut és Zalal-ut keresztez Cdéaénél van villája és a szomszéd telek", illetve a telkek egész sora b'zv. Áldássy Józsefné tulajdona. A két ut kereszteződésénél a azük uttestet bozót borit ja, ugy hogy elég sűrűn érték egymást a közlekedlsi balesetek, mert ezt az útrészt a bozót miatt nem lehetett áttekinteni. Delmar Walter, aki maga Is hires autóversenyző,, hogy elkerülje a jövőbeli közlekedési baleseteket, kertészével kiirttatta az útkereszteződésnél a bozótot. Özv, Áldéssyné viszont jogsérelmet panaszol és egyrészt kár cimén polgári pert indított, másrészt ingatlanrongálás címén büntető feljelentést la tett Delmár Walter ellen. A polgári per során szakértői szemlét tartott éa minthogy Vadász Miklós dr. Delmár Walter ügyvédje arra hivatkozott, hogy az útnak, illetve teleknek az a része, amelyen az irtás történt, nem is Aldáasynóé, hanem a fővárosé, a bíróság felmérést rendelt el. Ennek a felmérésnek a során a véletlen különös tréfát engedett meg magának: A kérdéses helyen ugyanis Aidássyné összefüggő telkeinek frontvonala közel egy kilométer hosszúságú do éppes az a harminc méternyi terület, ahol az irtás törtónt, a felmérés szerint nem az 5, hanem a főváros regi tulajdona, A büntetőpert ma tárgyalta a büntető járásbíróságon Végh bíró éa azzal az indokolással,hogy az Ingatlanrongálás magánlnditványra üldözendő, a magáninditványt pedig nem az arra jogosalt főváros, hanem Áldáaayné tette meg a Így nincs törvényes vád - Delmár Waltert a vád alól felmentette. Az Ítélet ellen a sértett felebbezést jelentett be, /MOT/M, • — LÉVAI TIBOR DR,-T REHABILITÁLTA AZ ÜGYVÉDI KAMARA ' Annakidején nagy feltűnést keltett, hogy L

óvai Tibor dr, ellen eljárást indítottak, mert Suhajda Ferenc ügyészségi dijnok azt a vádat emelte elle ne,hogy mint ügyvéd egyik védence bűnügyének iratait erőszakoaan kérte tőle s arra akarta rávenni,hogy azokat az ügyészség irattárából vegye ki és adja át. Lévai dr, Sllen az ügyvédi Kamara fegyelmi vizsgálatot rendelt el és'a tanács fegyelmi bírósága most hozott határozatot. A Baraca Marcell dr, elnöklete alatt tárgyaló tanács kihallgatta Bányász Vilmos dr., Makra Lajos dr., Fenyvesi Richárd dr.éés Hampel József dr. ügyvédeket,továbbá Bakos ^kos hírlapírót, akik egyértelmüleg azt igazolták, hogy tudomásuk éa közvetlen tapasztalatuk szerint Lévai Tibor dr. az ügyben nem kifogásolha t° módon járt el. A kamara fegyelmi bírósága Lengyel Zoltán dr. védőbeszéde után Ítéletében kimondta,hogy Lévai Tibor dr. semmiféle olyan kötelességmulasztást nem követett el, ami fegyelmi vétségnek volna minősíthető. A fel mentő Ítéletben ugy a királyi ügyészség, mint a kamara ügyészejií megnyugodott és igy az jogerőssé vált. /MOT/M. ' ELVI JELENTŐSÉGŰ ITELET AZ IGAZGATÓK BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGE TEKINTETÉBEN. Érdekes és elvi jelentőségű Ítéletet hozott most a budapesti büntetőtörvény szék Bigner-tanácsa egy rágalmazással megvádolt felsőkereskedelmi iskolai igazgató perében. A pert Rajna Tibor élr. tanár indította Jablonkay Géza dr. felsőkereskedelmi iskolai igazgató ellen, mert mikor az Igazgató a főváros közoktatáai ügyosztályában azt o.z értesítést kapta, hogy Rarina tanárt, a vezetése alatt álló iskolába akarják beosztani, akkor figyelmeztette az ügy osztályt, hogy hallomása szerint Rajnátfx a kommün alatti magatartása miatt az egyetemről 192o-ban kizárták. Rajna dr. rágalmazás cimén pert indított az igazgató ellen,akit a büntető járásbíróság bűnösnek mondott ki és kisebb pénzbüntetésre Ítélt, A büntetőtörvényszék Bigner-tanácsa, mint fele>b vitell bíróság most megsemmisítette a járásbíróság Ítéletét és Jablonkay Gézát felmentette az ellene eanelt vád alól. Az Ítélet indokolása szerint nem bizonyult ugyan valónak,hogy a sértett Rajna Tibor dr, az egyetemről eltávolíttatott, viszont Jablonkay Géza dr. az inkriminált kijelentést nem mint magánegyén tette meg, hanem Hegedűs Sándor dr, fogalmazónak, a tanügyi osztály referensének felfciivására mint az iskola igazgatója hivatali működéséből kifolyóan tette. A. törvényszék jogi meggyőződése szerint a köztisztviselők hivatali hatáskörük keretén belül használt kifejezések miatt rágalmazás vagy becsületsértés cimén bűnvádi felelősség alá nem vonhatok. /MOT/M.