Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1

1930-07-04 [041]

—-AZ AMERIKAI SZABADSÁG ÜNNEP A BUDAPESTI WAS Hl N1T QB |g Jíí.% A július 4.-I amerikai függetlenségi nyilatkozat évfordulóján ünnepet tartottak Budapesten is, amelyen az amerikai kolónia tagjain kivül többszázfonyi magyar is részt vett* Lobogódisz vette körül ma délelőtt a városligeti tó partján Washingtonszobrát, ahol a főváros,a Magyar amerikai Társaság és a Magyar- Amerikai Kereskedelmi Kamara meghívására gyűltek egybe az ünnepség résztvevői. Buti&er W r i g h t az Egyesült Államok budapesti követe a követség tisztikarával együtt a jáki kápolna előtt várta az érkező notabilitásókat, akiknek sorában ott volt J ó z a n Miklós uiitárius püspök, Hegedűs Lérán&, Lukács György v.b«t«t

8í Z a j t h y Ferenc , Majoros István, Péka-Pivny Béla, Nagy Károly és még számosan™ Az előkelőségeket a szobornál P e r é n y i' Zsigmond báró fogadta, a rendőrzenekar eljátszotta az amerikai Himnuszt.- .-• ^-""siarjnr amely után 8 o h u 1 1 e r •ezső fővárosi főjegyző a polgármester nevében elhelyezte a főváros koszorúját, majd Józan Miklós püspök angolnyelvü beszéde következett, aki párhuzamot vonva Washington és Kossuth Lajos élete között

r a szabadság eszméjéhez híven igazságot kért a magyar nép számára is. Hegedűs Lóránd*a Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamara nevében szólott. A magyar igazságról kívánok beszélni - mondta magyarul az amerikaiaknak, megengedik tehát, hogy angolul folytassam beszédem., mert őket kell meggyőznöm, hisz aki a magyarok közül belenyugszik a mai hátárokba, nem érdemli meg a magyar nevet. Angol

11

.! folytatta ezután beszédét Hegedűs lórán# és szavait, amelyekkel a trianoni béke igazságtalanságait ecsetelte, többször zajos taps szakította félbe

0 Buttler W r i g h t az Egyesült Államok követe lépett ezután a szónoki emelvényre. Harmadik éve vagyok Budapesten, mondta, éc ezalatt az idő alatt megszerettem a magyar népet s a magyar népnek a szabadsághoz való ragaszkodását, Washington és Kossuth Lajos közös ideáljai egyesítenek bennünket. Amerikai Eitrcpa területi viszonyainak alakulásában nln^s érdekelve, s annál nagyobb mértékben óhajtja jóakarattal,, hogy Európa népet boldogságban éljenek, elérjék a jövőben céljaikat és felvirrad jen. a szabadság^ amelyet Washington és Kossuth hirdettek,, Azt akarjuk « folytatta a követ ~ hogy európai államok gazdaságilag függetlenek legyenek és az erősek ne használják ki a gyengéket. Számomra miilden esetre az a legnagyobb öröm, amelyet az a munka jelent, hogy én képviselhetem Magyarországon az Egyesült Államokat

0 S joggal beszélhetek a két nép közös szelleméről, h&aa a .j.sellem tényleg többet számit, mint bármely más szempont. Hegedűs Lórár. ugyan Amerikát ér- Magyarországot az elefánthoz és az egérhez hasonlította^ azenben éá a Lafontaine-i mesébe* •* • .? ' .. --*••*•« • ' "<^A%^-lk£3trx emlékeztetem Önöket, amelyben a kis egér segített a nagy elefánton- "/ -vítoc Derültség fogadta Bubtler W r 1 g h t megállapítását, aki ' ezután Szent István királynak Imre herceghez intézett intelmeit olvasta fel. Ezer éve élnek a magyarok ezen a földön - mondta ós csodálatos, hogy első királyuk, Szent István ugyanazokat az . :

<*:-.. ' * ... j ideálokat állitotta fia elé^ amelyekért évszázadokkal később Washiagton és Kossuth Lajos küzdöttek. Minden ember egyenlő - irta Szent István a fiának, i. s ez az, amit Washington 13 hirdetett„ S ugyancsak Washington küzdött az igazságosságért is, amelyről Szent István szintén irt fiának

0 Lelkes taps követte az amerikai követ szavait, amely után az amerikai protestáns egyházak nőinek nevében helyezett egy magyar származású 1 hölgy koszorút a szoborra, majd elhatározták, hogy H o c v e r ülnöknek '/ üdvözlősürgönyt küldenek, /MO^/Oo