Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1
1930-07-10 [041]
SÉRVBEN VAGY GÖDÖRBEZUHANÁS KÖVETKEZTÉBEN HALT-E MEG SPRINTZ RÓBERTNÉ ESZTERGOMI ASSZONY? Havas Sándor esztergomi lakatosmester az Esztergomi hitelszövetkezet. r.t, egyik bérházának udvarán 1928 júliusában vizvezetékszerelési munkát végzett A lakatosmester a kapubejárat közelében egy méternyi széles és méternyi, mély gödröt ásott. A kiemelt földet a gödör szélén hagyták és a mély gödröt, noha a munkát egy hétre abba kellett hagyniok, - nem fedték be. A ház egyik lakója, aki a nyitott gödörbe beleesett, a saját szántáb°l befedte a gödröt egy disznóéiajtóval, ami azonban csak felületesen takarta el a mély nyilast. 1928 július 22-én este Sprintz Róbertné született Csernola Gizella házbeli lakóno valamiért kiment az udvarra, rálépett a gödröt fedő disznóólajtóra, amely megbillent alatta, ugy hogy a testes Sprintzné a gödörbe zuhant. A szerencsétlenüljárt asszonyt súlyos sérülésével a budapesti Uj Bzent J ános kórházba szállitották,ahol 1028 augusztus 17-én meghalt. Havas Sándor lakatosmester ellen gondatlanságból okozott emberölé vétsége miatt bűnvádi eljárás indult. A pestvidéki törvényszék előtt Havas azzal védekezett, hogy az ideiglenes fedelet, amely szerinte nyílást nem hagyott, megnézte és megfelelőnek találta. A kihallgatott tanuk azonban ezt a védekezést megdöntötték: a vádlott sohasem tekintette meg a födetlenül hagyott gödröt, amelynek nyilasát a deszkaszál hiányosan és rosszul fedte. Kiderült a törvényszéki tárgyaláson, hogy az elhalt Sprintzné előze tesen figyelmeztette a ház gondnokát a gödör veszélyességére; a gondnok szólt is a vádlottnak, aki azonban a veszély elhárítására semmit sem tett, holott a gödör a kapubejáratnak o^yan helyén volt, hogy sehogyan sem lehetett kikerülni. Bugyi István dr.,az ^j Szent János körház alorvosa, aki Sprintz Róbertnén műtétet végzett, a törvényszéki főtárgyaláson olyan értelmű orvosi szakvéleményt terjesztett elő, amely szerint a sértett halálát emberfejnagyságu sérve. , - okozta. Ezzel a szakvéleménnyel szeműén az elhalt asszony két kezelőorvosa, valamint a boncolást végző dr. Tóth Pál László és dr. Ruszlicska András törvényszéki orvosok a2t vallották, hogy az elhalt sértetten . -sérvet nem észleltek, hanem, az egész hasfalra kiterjedő zúzódások okozták halálát. A törvényszék ezek szerint a lakatosmester bűnösséget, illetve gondatlanságát igazoltnak vette és ezért Havas Sándort hatszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte. Ezt az ítéletet most a tábla Dusárdy-tanácsa is helybenhagyta,, /MOT/Ky. --- GONDATLANSÁGBÓL OKOZOTT SÚLYOS TESTI SERTÉSÉRT Pl NZBÜNTETÉSRE ITÉLT A TÁBLA EGY MISKOLCI SOFFaRT. Bodnár János miskolci kereskedősegéd és gépkocsivezető 1929 április 3o-án Budapestről Gyöngyösön keresztül Miskolcra vezette a vezetésére bizott teherautót. A teherautó estefelé érkezett meg Gyöngyösre, ahol EDÍ amikor a gépkocsi a Hanisz-téren vágott keresztül, az egyik mellékutcából hirtelen a térségre kanyarodott ki Barna József biciklista. A kerékpáros közvetlenül a súlyos teherautó előtt csapott át, a soffŐrnek alig maradt ideje a fékezésre, ugy hogy a teherautó a kerékpárt elkapta, a sárhányó á biciklit az aszfalt széléhez nyomta. Barna József a kerékpárr°l leesett és súlyosan megsebesült. Bodnár János soff őr ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt büntető eljárás Indult. A soffőr az egri törvényszék előtt azzal .védekezett, hogy a balesetet a kerékpáros vigyázat lansága okozta. A helyszíni szemle adatai azonban ezt a védekezést megdőn tötték. A törvényszék megállapította,hogy a balesetért elsősorban a soffőifc terheli a felelősség, mert a soffőr a megengedettnél nagyobb menetsebességgel kaladt és kürt jelzést is elkésve adott, holott a városnak azon a részén lassan kellett volna vezetnie autóját. A biroság ezért Bodnár Jánost nyolcnapi fogházra itélte, A tábla Dusárdy-tanácsa most a soffőr büntetését hatvan pengő pénzbüntetésben szabta meg, arra való tekintettel, hogy a szerencsétlenséget nem csekély részben a sértett vigyázatlansága idézte elő. /MOT/Ky.
