Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1

1930-07-09 [041]

A-MEGHIÚSULT CSALADIRTÁS,HŐSÉT HÁROMKÉI FEGYHÁZRAiÍTÉLTE A TÁBLA. Ágócs Károly a szolnoki MÁV. fűtőház munkása, 1928* májusában elvesztette felegégét, Keskeny Terézt. Innen kezdve a dolgos rendes^ józan camtaem ember megváltozottj buskomorrá lett, felesége halála egészen megzavar ta.xAz Az aSszennyal, akit nagyon szeretet:, mindenáron földöntúli összeköttetést laeresett, elment az úgynevezett dormándi léleklátó a sszonyhoz, de sem ez, sem a később felkeresett ujszászi léleklstó assseny nem tudták megnyugtatni. A szerencsétlen emberben ekkor míndinksb b megérlelődött az a genSolat, hogy öngyilkossá lesz, és magával.viszi a halálba hebegő és iiket tizenegy éves Károly nevű kisfiát is. 1929. szeptember 28-án Agóps Kárejy nem ment munkába, hanem megírta búcsúlevelét^ tizenhétéves leányához , akinek megirta, kogy felesége nélkül nem tud tovább élni, Intézkedé seket tett és közölte, hogy kisfiával együtt megy a halálba. Ágócs Károly megfogalmazta a halotti jelentését isj megvárta, amig leánya elment a tánciskolába, lefektette kisfiát, majd az alvó gyermeket pusztk kézzel megfojtotta. Ezután beretvát vett elő és,se zal súlyos sebet ejtett a riyakáhi A késő éjgeli órákban hazaérkező,ÁGócs Teréz vérében találta édesapját, fellármázta a szomszédokat és Ágócs Károlyt a kórházba vitték, ahol a gondos wosi ápolás megmentette az életnek. A fűtőház! munkást a szoclnoki királyi ügyészség gyilkosság bűntettével vádolta, a szolnoki törvényszék azonban e zt a véd a t nem látta iga2#J.fcnak, azzal a megokolással, hogy egy •lyan embert, aki komolyan elhatározta az öngyilkosságot, nem lehet gyilkos ságben bűnösnek kimond ani, mert nem lehet^ett abban a lelkiál apetlian, hogy ölési szánd ékát nyugodtan, hidegen, előre megfontoltan végrehajtsa. A törvényszék Ágócs Károlyt szándékos ember lés bűntettében marasztalta el és ezért az eny"

r

itő körülméayekre való tekintettel ötévi fegyházra és ötévi hivatalvesztésre Ítélte. Az Ítélőtábla Kállay-tanácsa most ezt a büntetést háromévi fegyházra mérsékelte, mert a tábla különösen nyomatékos enyhitő körülménynek vette, a vádlott beismerését, büntetlen előéletét, korlátozott.akaratelhatározási képességét és afelesége halála miatti elkeseredett lelkiállapotát. A felek a táblai Ítélet ellen semmiségi panaszt jelentettek be. /MOT/Ky. KÉTRENDBELI SIK "ASZTÁSÉRT JOGERŐSEN NYOLCHÓNAPI BÖRTÖNRE ÍTÉLTEK EGY BUDAPESTI KERESKEDŐT. ^tern ^sigmund budapesti kereskedő 1929. augusztusában Rosenberg Alberttől átvett bizományi eladásra hafcs 63o pengő értékű klott textilárut, valamint 1929. szeptemberében ugyancsak bizományi eladásra átvett Gutman& Lászlótól 23o pengő értékű klott textilárut. A kereskedők azzal a kikötéssel a dták át a textilanyagot Stern Zsigmondnak, hogy az árut csupán készpénz ellenében bocsáthatja áruba, és apénzzel záros határidőn belül el kell számolnia.Stern Zsigmond azonban az árut értékesítette és a befolyt pénzösszeggel nem tudott elszámolni, mire a két kereskedő feljelentésére kétrendbeli sikkasztás büntette miatt bűnvádi eljárás indult ellene. Stern a büntetőtörvényszék előtt azzal védekezett, hogy a kapott árut hitelba adta el és a vételár még nem folyt be hozzá. A bíróság azonban ezt a védekezést nem fogadta el, és Stern kereskedőt kétrendbeli^sikkasztás bűntettéért összbünte tésül nyolchónapi börtönre, százpengő pé nzbühtetésre és ötévi hivatalvesztésre itelte. A tábla Xmxx Fclkmanri-tanácsa most az elsőfokú Ítéletet jogerősen helybenhagyta./MCT/Ky. 0