Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-05 [038]
A NEMZETKÖZI IRODALMI ES MŰVÉSZETI SZÖVETSÉG MAI KONGRESSZUSA. Folytatás J . A kongresszras felkéri a világ összes iróit, hogy jogaik védelmére . egyesülésbe tömörüljenek és tegyék meg a kezdeményező lépéseket abban az irányban, hogy ez a méltatlan helyzet javukra változzék meg. fiz eddigi gyakorlat ugy : nis tulaj donképen elipariasodáshjz vezet és mintegy lefokozza a művészeket és semmibe sem veszi azokat a jogokat, amelyeket ézszázadok óta kiMizdöttek maguknak az ir#k. Mindezeknél f©gva kötelességévé teszi a kongresszus a Színműírók és Zeneszerzők Szövetségének, hegy a jövőben gyakoroljanak felügyeletet mindazon szerződéseknél amelyeket a filmvállalatok^kal kötnek, hogy a szerző morális és művészi jft>gai ne szeisvedjer.elL csorbát 0 Az a további óhaj nyilvánult még meg, hogy egy ; . t hatékcnyellenőr;. zo szervezet létesüljön, amelynek az a feladata, hogy ellenőrizze részben a művészet szézaftékes részesedésében elosztását, másrészt szerezzen befolyást abban az irányban, hogy az irók munkájuk felhasználásánál felügyeleti joggal rendelkezhessenek. A kongresszusi határozat ezen pontjának további részében szó van arról ia, hogy szüksógn, . volna az ir<5c és vállalkozó 1 ' közötti szerződések esetén felmerülő differenciák kiegyenlítésére is. Kivánatos annak a gyakorlatnak bevezetése.-j^Hicgy ha egy művész müvét - -* .* t hangosfilm oél jaira eladös*'.., ugyanezt a fenüvet más formában is előadathassa. Ennél a kérdésnél élénk vita fejlődött ki a kongresszuson résztvevők között. Mr. Schwartz a Paramount filmgyár ügyésze, aki nem tud franci áliJt : . ,1 tolmács utján fejtette ki véleményét. Nagyon szellemesen • fejtegette' álláspontját, amely szerint teljesen lehetetlen az ir$r fentvázolt óhaja. Teoretikus szempontból egészen értekető és kivihetőnek i létszik a propo«icó;6/<izc:iban a filmtechnika és általában a gyatorlat szemszögéből nézve úgyszólván teljesen kivihetetlen. A hosszas felszólalásban a filmtechnika részleteivel is foglalkozott. Utána megkezdődött a széleskörű vita, amelyben a francia kiküldöttek az irók szerzői jogának védelmében sorakoztatták fel érveiket,mig ( Schwartz és Mr. Kanrpbeil az ellentétes amerikai álláspontot fejtegette^.. A délután folyamán nem is kerül ti más kérdés megvitatás alá. Este a lipótvárosi-kaszinóban összejövetel volt, amelyen a kongresszusi tagok úgyszólván teljes számban rsztvettek. Holnap 16- déli, 12 óráig az Ügyvédi Kamara helyiségében folytatjók a tanácskozásokat, délután t fél 4 órától 6 óráig ugyanő csak a kamarában, les^ a folytatólagos kongresszus. 6 órakor H u b a y Jenő a Xeneaka/.ámla igazgatója teán • látja vendégül a kongresszusi tagokat• /MOT/Sy. HÍREK, —A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG TÁVIRATAI; I. Rcthermere L or a n oz:"Nemzeti gyászunk tizedik évfordul&Ján hálás reménnyel eltelve emlékezünk meg lordságodról, ki - mintáz Igazság kereszteslovagja - elsőnek szállott síkra Magyarország ügyéért. Báró Perényl erszéges elnök." II, HBW-3TCEE, BÁRÓ PERENYI, BUDAPEST? "Sok százezer magyar eredetű állampolgár nevében a mai szomorú napon protestáltunk a szenátus és a Nemzetek Ligája előtt a hallatlan trianoni ítéletért. °zeretettel üdvözli: Jósika, az ÁMOSZ kormányzó tanácsának elnöke„* /MOT/B. A—A FEHERHÁZ BAJTÁRSI EGYESÜLETÉNEK ÖSSZEJÖVETELE. A Fghórház rBajtársi egyesület június 4-én tartotta meg hagyományos baj társi vacsoráját, mely alkalommal az egyesület elnökségének megbízásából VT e I n Dezső bajtársjnagas szárnyalású beszéd keretében felelevenítette a trianoni békeszerződés aláírásának gyászos emlékét,s rámutatott annak következményeire. Megállapította, hogy a halálra tt&tet sem kényszeritik arra, hogy ítéletét aláírja, holott minket, magyarokat a világtörténelemben j^rafclanul álló igazságtalan erőszakkal a békeszerződés alári/jás ára kényszeritetteBr. I Történelmi fajsulyunK azonban megnyitja Hazánk igazságának útját, mely egy boldog Nagy-íffagyarórszílghoz fog vezetni. Több felszólalás után.a bajtársi vacsora hazafias hangulatban a késő éjszakai órákig tartott. /MOT/B. I '
