Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-04 [038]
/A főváros közgyűlése* Folytatás./ felekezetek között épültek, bármilyen felfogások vagy szempontok miatt. Minden magyar állampolgárnak egyenlő jogokat kell biztosítani politikai és gazdasági téren. A legteljesebb szabadságjogoknak kell érvényesülnie, mert ' csak szabad hépek tudnak, igazságtalanságokkal eredményezőn ssemb© s3állni© Ezután betrejesztstte a következő határozati javaslatot: - Bsdajpest törvényhatósági bizettságának l&30 0 június 4.-én tartott rendkívüli közgyűlése a trianoni békeszerződés aláírásának tízéves fordulója alkalmából is éles tiltakozoását jelenti be az egész müveit világ előtt az úgynevezett békeszerződések ellen, amelyek nem két egynlőjogu szerződő fél között jöttek létre és így nem nevezhető szerződésnek, hanem csök az jrőszak jogán létrejött diktátumnak. A trianoni békeszerződést az erőszak szülte és ennek következtében e ssersődés megváltoztatásáért a népek önrendelkező jogának érvényesüléfiééri; minden rendelkezésre álló békés oszközzel küzdeni fogunk. Magyarország területi szétszakításából állott elő az a helyzet, hogy nagyszámú, magyar a j]iu, volt magyar állampolgár jutott Idogen uralom alá. Ennek következtében, - amig a népek önrendelkező joga érvényesül, kDveteli Budapest székesfőváros közönsége a nemzeti kisebbségek népjogi védelmét. Követeli a zárt nyelvterületeken élő kisebb?;égők demokratikus önkormányzatát, a szétszórtan élő kisebbségek teljes egyenjogúságát, nyelvük szabad használatát, kisebbségi iskolák fenntartását és kultúrájuk fejlosztését, a kisebbségi panaszok felülvizsgálására a Hépsz 5 véts égben állanűo panaszbizottság létesítését. - Ugyanakkor azonban, amikor Budapest törvényhatósági bizottsága síkra száll a békeszerződ esek békés revíziódéért, követelnie kell egyúttal a Ma gyár ország otx élő magyar állampolgárok teljes politikai és gazdasági szabadságát, A törvényhatósági bizottság közgyűlése megállapítja hogy a békeszerződések ellen való küzdelem előfeltétele at, hogy a mai antidemokrátikusan kormányzórendszort olyan parlamentáris demokratikus rendszer váltsa fol, amely a nyugateurópai kormányzati rendszerek kezó azonosan illeszkednék be 0 így lehetővé válnék, hogy a revízió ügye a nép ügyévé legyen, mégpedig nemcsak a magyar népé, hanem vole együtt valamennyi demokratikusan gondolkodó népé Is. A Nemzeti Demokratápért szónoka P a k o t I József töb. bek között igy beszól: A nyomorúság, a gyász és a fájdalom jajkiáltása sikolt ma a magyar nemzőt lelkéből a világ fölé. Ahány magyar él a csonka földön, az belrabolt területeken és szer&ossórva a világon, ma ökölbeszorított kézzel, daccal, haraggal és keserűséggel emlékezik Trianonraj, Ha volt valaha a történelemben igazságtalanság, ha sötét, elporlott barbár korszakok követtek el Valaha bűnös merényletet az emberiség és j«g ellen, akkor e magát műveltnek, civilizált lc ríeveső újkor- túlszárnyalta a nyers Ö6ztön$ a kapzsiság basbár érzésűiben az bk-Öi,az erőszak legkulturálatlfcanabb korszakait is*. - E gyászos fekete fordulón mit tehetünk mást, harcba küld* jük az ezer éves magyar mv.lt fényes szellemeit, Szont Istvántól Kossuthig, ' valamint a trianoni Magyarország rsngyos ruliáju szóilsól óit, az éhező munkanélküli polgárt, a kenyértelenné vált munkást. Szólaljon mog végre a világ ' lelkiismeretéé A Demakratapárt nevében hozzákerül a benyújtott javaslatokhoz« B a r a c s Marcell beszélt* ezután 0 Trianon lehet a nomzet gyásza f de bizonyos,, hogy nem .szégyene 0 Ha ^gjényes egy nemzet f amely hős és áldozatos hűséggel tártja a szövetséget, ugy Trianon után változtathatunk Imánkon és azért fohászkodhatunk, hogy ne vétkeink, hanem erényeink bocsáttassanak meg. De a gyász is szégyenné sülyodhot, ha a nemzet bolenyugszik a megcsonkitásbs p vagy ha akarna is , nom tud regenerálódni, Önuralommal, önfagy elemmel, a matmegélhetéséért küzdvo is a végcélra vetett tekintettel kell mindenkinek megedződni a jövő egyetlen nagy feladat-ára. Ha megbonthatatlan akaíategységbe akarjuk összefogni as égés?; nemzetet, bontsuk le a válaszfalakat, amely^ekot.hibás törvény, társadalmi'elfogultság, vagy felekezeti egyoldalúság emel polgárok és polgárok között, A lelkében meggyógyult, gazdaságilag megerősödött társadalom azután ki fegja termelni azt a nemzedéket^ mely öklösobbj dacosabb, bölcsebb, dolgosabb és vitézebb; elszántabb és talán szerencsésebb is less, mint ni vagyunk. A mi feladatunk az, .fejezto be, hogy e diadalmas magyar nemzodék ollövetelének útjából a belső akadályokat A elhárítsuk és puritán lélekkel, etgyraás szeretetével teljesítsük kötelesé/ gunket, akkor-mai 53njakat felccagasztosulás. levertsegünket feltámadás f"\ fegja követni. /Folvtckóv./
